104797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyaknak, pl. lemezeknek, szalagoknak vagy drótoknak előállítására kémiailag közömbös ausztenites krómnikkel-acélötvözetekből

Megjelent 1933. évi .január hó 2-án. jiAGYAI: KIRÁLYI ^||jj|||| SZAMDALin RIRrtsA

6 SZABADALMI LEÍRÁS KMTÍ)1

?. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás tárgyaknak, pl. lemezeknek, szalagoknak vagy drótoknak előállítására kémiailag közömbös ausztenites krómnikkel-acélötvözetekbó'l. Fried. Krupp A. G, cég- Essen. A bejelentés napja 1931. évi május hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi jonius hó 2-ika. Az ismert, kb. 6—40% krómot, kb. 40—4% nikkelt és kb. 0.5%-ig terjedő mennyiségű] isfzénet tartalmazó kémiailag közömbös ausztenites krómnikkel> acélötvözetek és az ezekből előállított tárgyak, pl. lemezek, szalagok vagy drótok kémiai vegyszerek támadásának már nem állnak ellen és törékenyekké válnak, ha azokat az előállításnál vagy az iizem) ben a megeresztő kezeléssel egyértelmű, kb. 500—900°-ra való felmelegítésnek teszik ki. Az ilyfajta tárgyak rideggé és törékennyé válását az úgynevezett szemcsehatárkarbidok okozzák, azaz oly szia 3 bad karbidok fellépése, amelyek körülbelül 500—900° közötti hőmérsékleteknél a szilárd alapmasszából kiválnak és a 'szemesehatárokon. lerakódnak. Ezek a karbidok 900° fölötti utólagos izzítással megint ) oldatba hozhatók; ha azonban a tárgyakat később ismét 500—900°-ra való felhevítésnek teszik ki, akkor a szemcséhiatá-i okon a ka rbi d 1 erak ó d ás hátrányos folyamata és a törékennyé válás újból fellép, í A találmány célja e hátrányt, amely különösen egyes részek összehegesztése után jelentkezik kellemetlenül, kiküszöbölni. E célt a találmány szerint úgy éijük el, hogy a tárgyakat, pl. lemeze-3 ket, szalagokat, drótokat hidegen való alakításnak (hengerlésndk, kovácsolás^ nak, sajtolásnak, húzásnak) és ehhez csatlakozó újból kristályosító izzításnak vetjük alá. Hidegen való alakítás alatt 5 oly hőmérsékleten végzett alakítást ér tünk, amelynél az alakítási folyamat közben újbóli kristályosodás nem lép fel. A hidegen való alakítás az újból kristályosító izzítással kapcsolatban azt idézi elő. hogy a. kivált szemesehatárkarbidok a 40 szemese belsejébe helyeződnek át. úgy. hogy az újonnan képződő szemcsehatárok szemcseliatárkarbidoktól mentesek. A hidegen való alakításnál alkalmazandó hőmérséklet az ausztenites króm- 45 nikkelacélötvözet összetételéhez igazodik és minden ötvözet számára kísérlettel állapítható meg. Ausztenites krómnikkelacéloknál elegendő 950° alatt végzett alakítás. Az újra kristályosító izzítás- 50 nál alkalmazásra kerülő hőmérséklet az ausztenites kr ómni kk e la cél ötvöze t ek n é 1 kb. S50° fölött van: nem szabad azonban kb. 1020°-ot meghaladnia, minthogy e hőmérséklet fölött a kivált karbid oknak 55 nagy hajlandósága van arra, hogy isméi, oldatba menjenek. A hidegen való alakítás mérvének 15%-nál többnek kell lenni, hogy a szemcsehatárkarbidokat a szemcsehatárokból biztosan lehessen a 60 szemese belsejébe áthelyezni. Különösen előnyösnek bizonyult 50%-nál nagyobb mérvű hidegen való alakítás. A törékennyéválás elleni biztos állandóság elérésére szükséges, hogy a hioegen való alakítás előtt a szilárd alapmasszából gyakorlatilag az összes szenet kiválasszak, hogy a törékennyéválás minden veszélyét, amit esetleg még oldott és később szemesehatárkarbidokat képező 70 szén előidézhetne, elkerüljük. Ez a kiválasztás vagy maga a megadott hőmérsékletkörzetben végbemenő hidegen való alakítási folyamat alatt vagy az előállítandó tárgyaknak a hidegen való alakitás előtt kb. 600—900° hőmérsékleten vég-