104791. lajstromszámú szabadalom • Szénportüzelésű, égéskamrás csöves gőzkazán

Megjelent 1933. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104791. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Szénportüzelésű, égéskamrás csöves gőzkazán. L. & C. Steinmüller cég- Gummersbach (Rheinland). A bejelentés napja 1930. évi március hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi junius hó 12-ike. A találmány szénportüzelésű, égéskamrás esöveskőzikazáiira vonatkozik, amelynél az égéskamrának falait az egész kazán gőzfejlesztésének tetemes részét szol-5 gáltató csövek borítják. A találmány szerint az égéskamra hátsó részén az összkazánban, illetőleg az összkazán falazásában egy külön tér van kiképezve, amelyből szénporfúvók van-10 nak az égőkamrába bevezetve. Ismeretes, hogy a szénportüzelés működéséhez az égőfuvókákat az égéskamra két szemközti oldalfalán kell elrendezni. Ezt mindeddig csak úgy tudták megvaló-15 sitani, hogy fúvókákat a kazántelep vagy kazánblokik két oldalfalán rendezték el. Ha azonban — s ez gyakori eset — több kazánt egymás mellett kell elhelyezni, ez az égő elrendezés igen nagy alapfelü-20 létszükségletet igényel. Az égők ugyanis, a hozzájuk tartozó szabályozó, hozzávezető stb. berendezéseikkel együtt ugy elrendezésükhöz, mint ahhoz, hogy kényelmesen hozzáférhetők legyenek, helyet 25 igényelnek. Ha már most az égők a kazánok oldalán vannak elrendezve, úgy ezt a helyet csak akként lehet biztosítani, hogy az egyes kazánokat magukat kell egymástól megfelelő nagy távolságra el-30 helyezni. A találmány szerint az égőket részben az égéskamra elülső falán, részben annak hátsó oldalán rendezzük el, felhasználva ebihez az emiitett járható, alagútszerű te-35 ret. A kazánhoz tailtozó egy vagy több vízcsőnyalábot e mögött a járható tér mögött helyezzük! el úgy, hogy az utóbbi az égőikamrát a csőnyalábtól vagy csőnyaláboktól elkülöníti. Ily módon, minden 40 további nélkül egy, védőcsövekkel bebélelendő falakkal minden oldalról körülvett égéskamrát nyerünk, amelynek a járható tér fölött egy a fűtőgázokat a vízcsőnyaláboikra vezető elszívó csatornája van. Ez a járható tér fölött elrendezett csatornaszerű átvezetőtér előnyösen a túlhevítő elhelyezésére használható fel, amely utóbbi ez esetben úgy is alakítható, hogy részben az égéskamra sugárzóhőjének le- -q gyen kitéve, részben pedig, nevezetesen hátrább fekvő részein, a fűtőgázok áramlásának hatása alatt álljon. Több kazánegységnek teleppé való szokásos csoportosítása esetén, a járható te- 55. reket úgy rendezhetjük el az egyes kazánokban, hogy azok a szomszédos kazánokon keresztül alagútszerűen folytatódnak. Ez esetben az egyes kazánok különösen szorosan helyezhetők egymás mellé, 60 minthogy a szóbajövő részek hozzáférhetőségét az egymásban folytatódó alagútszerű kivágások, amelyekbe a blokká egyesített kazánok külső oldalairól be lehet menni, biztosítják. 65-A találmány szerint a kazán úgy is kiképezhető, hogy az égéskamrának nemcsak hátsó oldalán van egy járható, alagútszerű tér, hanem annak elülső oldalán, vagyis a kazán homlokoldalán is. Ez eset- 70 ben a kazán, amennyiben vízcsőnyalábokból áll1

, kétoldalas kazán alakjában képezhető ki, vagyis az égéskamra előtt is lehet egy (esetleg több) vízcsőnyalábja. Ily elrendezés esetén a fűtőgázok az égés- 75 kamrából nem áramlanak egyoldalúkig, vagyis egyetlen hátsó vízcsőnyalábba, hanem az.égéskamrából való kilépésükkor kettéválnak és egy részük hátrafelé, má-