104771. lajstromszámú szabadalom • Gáz- vagy gáztöltésű elektromos ívkisüléses cső

Megjelent 1932. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104711. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Gáz- vagy gó'ztöltésű elektromos ívkisüléses cső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoveu (Hollandia). A bejelentés napja 1930. évi október hó 22-ike. Hollandiai elsőbbsége 1930. évi január hó 9-ike. A találmány gáz- vagy gőztöltésű, elek­tromos, ívkisüléses cső, melynek izzókató­dája és egy vagy több anódája van. Ily kisütőcsöveket gyakran alkalmaznak su-5 garak emittálására, pl. ibolyántúli suga­rak fejlesztésére, mely célból a csöveket többnyire higanygőztöltéssel látják el. Ha ezeket a kisütőcsöveket sokáig használják, igen gyakran az a hátrány 0 lép fel, hogy a katóda részben elporlad és az elporladt anyagrészecskék a cső fa­lára rakódnak. Az elporladt anyagré­szecskékből a cső falán képződött hártya, megnehezíti az emittálandó sugarak fci-5 lépését és a kisütőcsövek hasznos teljesít­ményének jelentékeny csökkenését idézi elő. A találmány célja a jelzett hátrányok kiküszöbölése. 9 A találmány szerinti elektromos kii­sütőcsőnél, mely gázzal vagy gőzzel vagy ezek keverékével van töltve és izzókató­dát, valamint egy vagy több anódát tar­talmaz, a jelzett célból a kisütőpályától 5 oldalt, de anélkül, hogy azt körülvenné, rácsalakú rész van elrendezve, mely cél­szerűen az izzókatódával van összekötve. Kitűnt, hogy ez a rácsalakú rész a fal feketedését megakadályozza, illetve a 3 szétporladt anyag igen nagy részét ma­gához vonzza. Ekkor nemcsak az a fal­rész marad csapadékmentes, mely a ki­süt őpály a felől nézve, a r ácsai akú rész mögött van, hanem gyakorlatilag a cső-3 falnak azon a részén sem képződik csa­padék, amelyet a rácsalakú szerv nem közvetlenül ernyőz. A kisütőpályától ol­dalt elrendezett rácsalakú rész alatt olyan részek nem értendők, melyek ezen pálya meghosszabbításában vannak. 40 A mellékelt találmányt még részlete­sebben a rajzon látható foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az ábrán feltüntetett kisütőcső fény­sugaraknak, pl. ibolyántúli fénynek ki- 45 sugárzására alkalmas és e célból olyan (1) fala van, mely ily sugarakat áten­gedő anyagból, pl. uviolüvegből vagy kvarcból áll. Az elektródák a kisütőcső (2) lapított részén vannak elhelyezve; 50 ezek az elektródák a (3) izzókatóda és két lemezalakú (4) anóda. Az anódák pl. nik­kellemezekből készülnek, míg a (3) izzó­katóda csiavarvonalalakú wolframszálból állhat, de erősen emittáló anyagokkal, 55 pl. tóriummal Vagy földalkálioxidok'kal is be lehet vonva. A katóda és az anódák között képezett kisütőpályától oldalt rács­alakú rész van, mely az (5) keretből áll, melyre a (6) huzal rácsalakban van te- 60 kercselve. Az (5) keret a (7) tartóhuzal segítségével az izzókatódia (8) tartóhuza­lához van erősítve, mely a (9) tartóhuzal­hoz hasonlóan arra Való, hogy az izzó katódához áramot vezessen. Az anódák 65 tartóhuzalait, amelyekkel ezek a lelapí­tott helyhez vannak erősítve és melyeken át az elektromos áramot vezethetjük be, (10) és (11) jelöli. Az ábrázolt eső bizonyos mennyiségű 70 higanygőzt tartalmaz, mely célra. pl. bi­zonyos mennyiségű cseppfolyós higanyt vihetünk be a kisütőcsőbe. A cső egyúttal bizonyos mennyiségű gázt, célszerűen va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom