104751. lajstromszámú szabadalom • Készülék nagyfrekvenciájú áramoknak gyógyászati célokra való alkalmazására

Megjelent 1932. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI ÜIKÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104751. SZÁM. — YÍT/e. OSZTÁLY. Készülék nagyfrekvenciájú áramoknak gyógyászati célokra való alkalmazására. Siemens & Halske Aktiengesellscliaft Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1931. évi január hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi március hó 15-ike. Nagyfrekvenciájú (rövid hullámú) áramokat gyógyászati célokra oly módon alkalmaznak, hogy a kezelendő testrészhez vezető elektródákat közelítenek, mely 5 elektródák a nagyfrekvenciájú áramkörben fekiisznek. A nagyfrekvenciájú áramkör hangolása, valamint az áramok hatásának a kezelt testrészben való korlátozása végett a test és az elektróda egy-10 mással szembeni helyzetének pontos rögzítése különösen fontos. E célból különleges, a szekunderkörrel stabilan egybekötött rögzítő szerkezetet alkalmaznak. Ilyen eszközöket alkalmaznak a kezelt 15 objektumnak kompressziójához, hogy ezáltal a villamos mező koncentrált hatását biztosítsák. A kezelendő testrészt sík lemezek, vagy más, a kezelendő testrész alakjának meglelelően formált, szilárd 20 szigetelőanyagból készült eszközök közé fogják be. Nagy intenzitású, rövid hullámú mezőkkel, állatokon végzett kísérletekből megállapították, hogy a fent leírt elrende-25 zésnek több hátránya van. Ezek a hátrányok onnan erednek, hogy a köztartó darabok szigetelő anyaga különösen azokon a helyeken, ahol az a próbaállat nedves bőrével érintkezik, a dielektromos ig'ény-30 bevétel következtében nagy mértékben felmelegszik és ezenkívül a test természetes hőleadását is megakadályozza. Mivel azonban épen a bőr, illetőleg a bőr alatt fekvő zsírszövetek a testnek azok a he-35 Ivei, amelyek nagy felmelegedésük következtében az alkalmazható teljesítményt korlátozzák, e helyütt járulékos hő bevezetését minden körülmények között el kell kerülni. 0 Ezt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a szigetelő anyag és a kezelendő test egymással csak oly helyeken érintkezzenek, ahol számba vehető erősségű villamos mezők nem keletkeznek. Ezt a célt elérhetjük, vagy közvetlenül azzal. 45 hogy a szigetelő anyagból készült tartóvagy kompressziós darabot megfelelő alakúra képezzük ki és a különösen veszélyeztetett helyeken e darabokban üregeket vagy kimetszéseket alkalmazunk, 50 vagy pedig ezeket fémfegyverzetekkel látjuk el, amelyek a villamos mezőt a leifekvés helyein legyeugítik. Hogy ezenkívül a kezelt testrész felületén a hőleadást elősegítsük, a tartószerkezetet olyként 55 képezzük ki, hogy a levegő a kezelt helyhez akadály nélkül hozzáférhessen. A hűtőhatást levegőnek a uozelt helyre való hivatásával még fokozhatjuk. Az 1. ábra a találmány szerinti megoldást 60 példaként mutatja. Ennél (D) a köztartó darab, mely lényegileg szigetelő anyagból készült henger. Ezt a hengert a villamos mező hatászóná ján kívül az (E) elektróda és a (K) testrész között alkalmazzuk. 65 A 2. ábra szerinti kivitelnél a (D) köztartó darab harang alakú. E harangban (A) kimetszések vannak, amelyeken át a levegő a kezelt testrészhez könnyen hozzá férhet. Az (E) elektródában kiképezett (Ö) nyílá- 70 son át ezenkívül levegőt fúvathatunk a kezelt helyre. Másik megoldási alakot mutat a 3. ábra. Ennél a (H) hordozó, illetőleg tartószerv a kezelt (K) testet, illetőleg testrészt 75 alátámasztja. A (H) lemezben ablak van és ez előtt az ablak előtt helyeztük el a lemezalakú (E) elektródát. A 4. ábra szerinti kivitelnél a hordozó test'felfekvési felületét fémdarabok közbe- 80