104749. lajstromszámú szabadalom • Ionizációmentes, papírszigetelésű kábel

Mejrjeleiit 1932. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSAG SZABADALMI LEÍRÁS 104T49. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Ionizációmentes, papírszigetelésű, nagyfeszültségű kábel. Magyar Siemens-Schuckert-Míivek Villamossági lí. T. cég-Budapest. A bejelentés napja 1930. évi május hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi május hó 28-ika. Papírossal szigetelt nagyfeszültségű ká­beleknél eddigelé nem sikerült a kábel­előállításnál keletkező üregek, nevezete­sen gázokat tartalmazó üregek i^eletkezé-5 sét teljesen elkerülni. Ugyancsak nem si­került üzem közben további üregeknek, különösen az ólomköpeny alatt való ke­letkezésé*: megakadályozni. A telítcmasz­sza felmelegedése következtében klöblö-10 södő ólomköpeny ugyanis csekély rugal­massága miatt nem húzódik össze a kihű­lés után eredeti átmérőjére. Üzem közben azonban a vezető közelében a telítőmassza. eb űnése következtében is keletkezhetnek 15 üregek. Mivel mindezek az üregek ter­helt kábel esetén a nagyfeszültségű me­zőben feküsznek, azokban a többi szige­telőanyaggal szemben való csekély dielek­tromos állandó következtében oly nagy 30 igénybevételek lépnek fe'l, hogy könnyen keletkezhetik ionizáció és ennek káros következménye, t. i. túlságos mértékű felmelegedés és végül a szigetelés pusztu­lása. Hogy a szigetelőanyag és a kábel-25 köpeny közötti üregek ne feküdjenek a villamos mezőben, eljártak akként is. ho.'íy a legkülső szigetelőrétegre perfo­rált fémes hüvelyt húztak, mely lényegi­leg papíros szalagra, felvitt fémrétegből 30 áll. Ezt a papíros szalagot szorosan fel­tekercselték. Ez az elrendezés hatásos ugyan, de az a hátránya, hogy a perforá­lást a mezőtorzítás miatt oly csekély mér­tekre kell redukálnunk, ami miatt a ká-35 bel hatásos telítése már nem lehe-tséges. továbbá, hogy a szigetelőmasszn azon ré­sze, mely melegedéskor a hüvely belsejé­ből kilép, kihűlés után oda már nem tér vissza. Ezenkívül számos esetben kitűnt. hogy a fémes réteg, a kábel eg'yéb részei- 40 vei oly kémiai reakciókat képez, melyek a szigetelés sérülését okozzák. A találmány érteimében az. ionizációt a fent felsorolt káros melléktünetek elkerü­lésével azáltal küszöböljük ki, hogy a ír> szigetelés ellenállását a vezető és a ká­belköpeny közelében meghatározott mér­tékre korlátozzuk. Nevezetesen az ellen­állás oly mértékű csökkentése szükséges, hogy az a többi ellenállással, illetőleg lát- 50 szólagos ellenállással szemben, kicsiny le­gyen. Nem szükséges, hogy e csökkentett szigetelő ellenállású rétegek lényeges ve­zetőképességgel bírjanak. A szigetelő el­lenállásnak a kérdéses rétegekben való 55 csökkentése által ezekben a mezők erős­sége annyira csökken, hogy ionizáció már nem léphet fel. A rétegek szigetelő ellenállását azáltal csökkentjük, hogy az e rétegekben alkal- 60 mazandó papíros anyaghoz az előállítás­kor meghatározott mennyiségben grafitot, kormot vagy hasonló anyagokat keve­rünk. Azáltal, hogy e kérdéses rétegek lényeges alkatrésze papíros és hogy a 65 hozagokat, tehát a grafit-, korom- stb. részecskéket, a papír bezárja, azt az előnyt érjük el, hogy a kábel szigetelésének a liozagokkal telített része nem képez inho­mogén anyagot. Ezenkívül a csökkentett 70 szigetelő ellenállással bíró papíros rétegek a telítőanyag befogadásával szemben nem képeznek oly ellenállást, mint metalizá­lás esetében. A papíros rétegek az egész kábellélek kifogástalan telítését teszik le- 75 hetővé. Ezenkívül e rétegek megakadá­lyozzák a telítőanyagnak a tulajdönké­pen i szigetelésből való kivándorlását. Mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom