104728. lajstromszámú szabadalom • Készülék önműködő távbeszélő állomásokhoz a hívott telefonszámok helyszíni grafikus feljegyzésére

— 2 — •álló rövidebb karja mindegyik emelőnél • egyenlő hosszúságú, minthogy mindegyik billentyű lenyomási mélységének azonos­nak kell lennie; ellenben az emelők másik 5 karja változó hosszúságú, még pedig an­nál hosszabb, mennél nagyobb számjegyű billentyűhöz tartozik. A hosszabb kar vé­gének pályája mentén az; illető számjegy­nek megfelelő számú, áramlökéstküldő 10 kontaktus van, amelyeken az emelő hosz­szabb karja a billentyű lenyomásakor egymásután tovacsúszik. E megoldási alakot, melynél tehát a számtárcsát bil­lentyűk helyettesítik és a feljegyző készü­lő lék egy része az állomás távbeszélő készü­lékével egybe van építve, akkor alkal­mazzuk, ha a távbeszélő készülék fent említett érintetlenül — hagyására nem helyezünk súlyt. 20 A készülék megoldása akként is kép­( zelhető, hogy billentyűket egyáltalán nem alkalmazunk, hanem a rendes számtár­csás kapcsolót használjuk fel a tulajdon­képpeni feljegyző készülék működtetésére. 25 Ez esetben a számtárcsa tengelyére pl. csak az egyik forgási irányban hatékony fogaskereket szerelünk, mely oly fogas­kerékkel kapcsolódik, mely magában véve ismeretes ú. n. tipuskerékkel, vagyis a 30 nyomtatandó számjegyes testeket hordó , kerékkel van egyesítve. E tipuskerék min­dig a számtárcsa egy-egy elforgatási ívé­nek, tehát az egyes kapcsolt számjegyeknek megfelelő ívvel forogván el, mindig a kí-35 vánt számjegyet viszi a papírszalag nyom­tatási helyéhez, mely papírszalagot ugyan­csak magában véve ismeretes kalapács nyomja a típushoz (számjegyes testhez). A találmány szerinti készülék legcél-40 szerűbb megoldását, mely a készülék kü­, lönálló (egyszerűen a távbeszélő készülék mellé szerelt) egységet alkotó és így a táv­beszélő készüléket érintetlenül hagyó alak­ját teszi lehetővé, elsősorban az jellemzi, 45 hogy a 0, 1, 2 .... 9 számjegyeknek meg­felelő billentyűk oly mozgatható ütköző­ket, vezérelnek, melyek a készülékben ágyazott hajtórugóval vagy más erőfor­rással csupán egy egyszerű vonóelem ré~ 50 vén összekötött, máskülönben érintetlenül hagyott távbeszélő-számtárcsának a hajtó rugó hatása alatti elforgásait mindig a lenyomott számbillentyűnek megfelelő, különböző mértékekre határolják. Ekként 55 tehát a szokásos szájmtárcsát, vagyis a telefon számkapcsolását maga a feljegyző készülék vezérli anélkül, hogy a táv­beszélő készülék számitárcsájához egyálta­lán hozzá kellene nyúlnunk. Az említett vonóelembe, a készülék belsejében, oly 6( szán van iktatva, mely az egyes szám­jegyeknek megfelelő nyomtatókarokat hordja; melyek a papirtartóhengerrel mű­ködnek együtt. A nyomtatókarokra ható kalapácsot ugyancsak az említett mozgat- 6, ható ütközők vezérlik. A csatolt rajz a készüléknek imént ál­talánosságban jelzett, célszerű megoldási alakját vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra a készülék oldalnézete. A 7( 2. ábrán a vezérlő ütköző-sorozat és a nyomtató kalapácsot működtető tolóka felülnézetben, illetve részben vízszintes metszetben látható. A 3. ábra a nyomtató tipus-sorozat és az 7f azt hordó szán felülnézete, illetve vízszin­tes metszete. A 4. ábra a nyomtatószerkezet végnézete. A készülék hosszirányában egymás mel­lett az 1, 2, 3 .... 9,0 számjegyeknek meg- 8( felelő (a) billentyűket hordó, kétkarú (b) emelők vannak ágyazva, melyek a (c) csapok körül forgathatók és rugók hatása alatt állanak. A (b) emelők kisebb, hátsó karjainak végei fölött, a helytálló (d) 8E tömb vagy keret (e) vezetékeiben az (f) ütközők emelhetően és sülyeszthetően vannak ágyazva, mely ütközők szabadon nehezednek a (b) emelők kisebb kar­jaira. Az (a) billentyűk sorozata alatt a 9( közös (g) sín, önmagával párhuzamosan billenthető le; a. (g) sín egyik vége alatt, a függélyes irányban egyenesen vezetett (h) rúd alsó vége van, míg a (h) rúd felső vége az (i) ütközőfejet hordja. Az (i) üt- 9í kÖHŐvel a (j) ütköző működik együtt, mely a (k) szánon van megerősítve. A (k) szán a hajlékony (s) vonóelembe van ik­tatva, melynek baloldali része a távbe­szélőkészülék szokásos (T) számtárcsája,- 1( nak pontjához van kötve, jobboldali része pedig az (R) spirálrugóhoz vagy tetsző­leges más erőforráshoz van kapcsolva, mely az (s) vonóelemet (pl. szalagot vagy láncot) a (k) szánnal együtt állandóan 1< jobbra húzni iparkodik, amit azonban a nyugalmi helyzetben a (j) ütköző elé fekvő (i) ütköző meggátol. A (k) szán, mely magában véve ismert módon ,(fel nem tüntetett) vezetősínek között ide-oda 1: csúsztatható, az (m) tipus-testek sorozatát hordja, melyek rugóhatás ellen eltolha­tóan vannak ágyazva (3. ábra) és melyek, az (a) billentyűk számjegyeivel fordított sorrendben, egymásután a (0, 9, 8 .... 1 1: számjegyeknek felelnek meg. Az (m) tipustestek szárai, az ellenkező oldalon, a 4. ábrán látható módon a (k) szánból ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom