104723. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos gépek statorlemezének a tokban való megerősítésére

Megjelent 1933. évi decembei1 hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104723. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Berendezés elektromos gépek statorlemezének a tokban való megerősítésére. Allgemeine Elektrizitats-Gesellsehaft cég- Berlin. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hú 10-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 11-ike. Elektromos gépeknél, különösen nagy­teljesítményűeknól, az újabb időkben a korábban használatos nehéz öntöttvastól kok helyett hengerelt vasrészekből össze-5 hegesztett tokokat alkalmaznak. Hogy ezeknek a tokoknak kielégítő merevséget kölcsönözzenek, azokat, lényegileg, bizo­nyos tengelyirányú távolságokban elren­dezett több, gyűrűalakú harántfalból ké-10 pezik, melyeket több, tengelyirányban ha­ladó hosszfal, illetve gerendalakú, hossz­menti híd köt össze egymással. Ezeket a hosszmenti hidakat, miután a tok fura­tát simára kifúrtuk, rendszerint a sztá-15 torlemezek ismert, fecskefarkalakú vagy más módon alámetszett megerősítő-léeei­nek rögzítésére használjuk, melyekkel a sztát orleme zek külső oldalán megfelelő ki csákozott alámetszetti horinyok kapcsolód-20 nak. Eddig tehát nem csak az volt szüksé­ges, hogy a tok hosszirányú hídait tisz­tára munkálják meg, hanem az, is, hogy az említett megerősítő léceket azokra rá­csavarolják. 25 Az elektromos gépek sztátorlemezeinek megerősítésére szolgáló ilyen berendezé­sek másik ismert foganatosítási alakja abban áll, hogy az alámetszett megerősítő hornyok a lemezszegmensek helyett a tok 30 hosszmenti hídaiban vannak elrendezve és és a lemez-szegmensek hátán kiképezett fecskefarkalakú vagy hasonló módon alá­metszett fogakba kapaszkodnak. Ennek az elrendezésnek az a hátránya, hogy a le-35 mezszegmensek hátából kiálló fogak az aránylag nagy százaléknyi mennyiségű csákozási hulladék miatt a lemez rossz ki­használását okozzák. Ehhez járul még, hogy oly célból, hogy a hosszmenti hidak-40 ban elegendő keresztmetszetű megerősítő hornyokat helyezhessünk el, a hosszmenti hidak szélességét lényegesen nagyobbra kell venni, mint az először ismertetett fo­ganatosítási alaknál, ami a gép súlyának nem kívánatos megnövekedését eredmé- 45 nyezi. A találmány ezen munkálatok jelenté­keny egyszerűsbítését teszi lehetővé, amennyiben a tok hosszmenti hídait, ill. hosszmenti falait úgy képezzük ki, hogy 50 azok egyúttal a sztátorlemezek megerő­sítő léceit is képezik. E célból a hossz­menti hidak oly mélyen nyúlnak be a tok belső furáitába, hogy ennek a túlnyúló résznek alakítószerszámok segítségével, 55 például marás, gyalulás vagy ezekkel egyenértékű eljárások útján, fecskefark­alakú vagy egyéb módon alámetszett ke­resztmetszetet adhatunk, olyképen, hogy a sztátorlemezszegmensek szintén alámet- 60 szett megerősítő hornyait ezekkel a meg­munkált megerősítő lécekkel közvetlen kapcsolódásba hozhatjuk. A hosszmenti hidak vagy falak a tengely irányában való ilyen megmunkálása a régebbi eljá- 65 rással ellentétben, melynél a tok belső fu­ratát kifúrták, még azt az előnyt nyújtja, hogy a megmunkáló szerszám a munkafo­lyamat egész tartama alatt egyformán hatásos. Az új eljárás tehát nemcsak a 70 megmunkálás lényeges egyszerűsítését és ezzel a munkaidőben jelentékeny megta­karítást, hanem a szerszámgépek kímélé­sét és jobb kihasználását is lehetővé teszi. Ehhez járul még az, hogy a hosszmenti 75 hidakkal egy darabból képezett megerő­sítő sínek szilárdsága nyírással szemben fokkal nagyobb, mint az elsőnek emlí­tett, rácsavarolt síneké, miért is azok ugyanazon szilárdság mellett megfelelően 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom