104710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasoxid és kéndioxid előállítására kéntartalmú vasércekből

— 2 — liogy a, vas legnagyobb része és a maradék kén ebben az övben égnek el és a fekete oxid itt képződik. Az egyes egyéni részecskék nagy melegmennyiségét, mely-5 re az izzóállapot mutat, annak felszabadulása pillanatában n'agyrészt maguk a részecskék veszik fel, a vasoxid megolvadt halmazállapotának fenntartása céljából, úgy, hogy ebben az övben a lég-10 köri hőmérséklet valószínűleg jóval alacsonyabb, mint az egyes egyéni részecskék hőmérséklete. A szikrázó fényhatás ebben az övben annak feneke felé csökken. 15 A legalsó öv alatt a megolvadt részecskék a beszívott levegőben lehűlnek és szilárddá dermednek meg és ezt a levegőt részben előmelegítik. Az összegyűjtött szilárd anyag súlyos fekete por, mely 20 igen apró, rendszerint üreges, előzetesen megolvadt állapotban volt részecskékből áll. A fenti leírásból látható, hogy a szulfidot először kevesebb levegővel égetjük 25 el, mint amennyi a teljes elégetéshez szükséges, ez a mennyiség azonban elegendő a kén legnagyobb részének oxidálásához és ezután a szulfidot talán kevesebb levegővel is égetjük el annál, mely 30 az eredeti kén- és vasmennyiség teljes elégetéséhez szükséges, miinellett azonban ez a szekunder levegőmennyiség lényegesen nagyobb annál, melyre a vas és a még megmaradó kén oxidálásához szük-35 ség van. Látható továbbá, hogy a szulfidrészecskéket a teljes oxidálási folyamat! alatt levegőben szuszpendálva tartjuk. A két légáramlat áramlási sebességeinek szabá-40 lyozásával azt az időtartamot, amely alatt a részecskék szuszpendálva maradnak, lényegesen hosszabbra állíthatjuk be, mint amilyen az akkor volna, ha a részecskék az elégési kamra fenekére a nehézségi erő 45 hatása folytán sülyednének le és ily módon az igen tökéletes és teljes elégéshez szükséges időről bőven gondoskodhatunk. Minthogy a betáplált levegőmennyiséget olyan szűken szabjuk meg, azaz azzal az 50 elméletileg szükséges levegőmennyiséget annyira közelítjük meg, amennyire azt csak az eljárásnak jó hatásfokkal való foganatosítása megengedi, aránylag csak igen kevés levegő hagyja el az elégési 55 kamrát, úgy hogy a kéndioxid levegővel csak kis mértékben van felhígítva. A gázoknak az elégési és lerakodási kamrákban uralkodó magas hőmérsékletei a kéndioxidnak kéntrioxiddá való oxidálását kizárják és a gázoknak a kazánban tör- 60 ténő, 350 O alá való gyors lehűtése azt az időt, melynek folyamán a kéndioxid az oxidálási hőmérséklethatáron, illetve övön áthalad, annyira megrövidíti, hogy gyakorlatilag" kéntrioxid nem is képződik. 65 Noha fentebbiekben oxidáló szerként csak a levegőt említettem, nyilvánvaló, hogy a levegőt bármely olyan gázeleggyel helyettesíthetjük, melyben a szükséges mennyiségű szabad oxigén meg van, és 70 melynek nincsenek olyan alkatelemei, melyek a szulfiddal, vagy a keletkezett oxidokkal nem kívánatos reakcióba lépnének. Ennek folytán az igénypontokban a „levegő" kifejezés alatt nemcsak levegő, 75 hanem a fenti követelményeknek megfelelő gázelegyek is értendők. Noha fentebbiekben azt adtam meg, hogy az a gázáramlat, mely a szulfidokat a kemencébe beviszi, légáramlat, nyilván- 80 valló, hogy e helyett a levegő helyett nemoxidáló gázt is használhatunk és az öszszes oxidáló hatásokat az ellenáramban beáramló oxidáló gáz eredményezheti, vagy pedig mindkét ellenáramban bejövő 85 gáz nemoxidáló lehet és egyszerűen csak arra szolgálhat, hogy a szullfidrészecskéket szuszpendált állapotban tartsa és kitegye az oxidáló gáz hatásának, melyet a két ellenáramban bejövő gázáramtól el- 90 különítve vezetünk be. Szabadalmi igényelt: 1. Eljárás kéndioxid és vasoxidok előállítására. vasszulfidok elégetése útján, azzal jellemezve, hogy a szulfidot fino- 95 man elosztott állapotban oxidáló légkörbe vezetjük be, olyan elégési kamrában, mely legalább a szulfidok gyulladáspontjának hőmérsékletére van felhevítve, mimelletít a szulfidrészecské- 100 ket az oxidáló légkörben mindaddig szuszpendálva tartjuk, míg azok gyakorlatilag teljesen nem oxidálódtak. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az 105 elégési hőmérsékletet azon hőmérséklet fölött tartjuk, melyen a kéndioxid kéntrioxiddá oxidálódik. 3. Az 1. és 2. igényekben védett eljárás foganatosltási módja, azzal jellemezve, no hogy a szulfidokat kizárólag az elégésük folyamán keletkezett hővel égetjük el és azokat gyorsan hevítjük oly magas hőmérsékletre, melyen a szulfidrészecskék megolvadnak és még szusz- 115 pendált állapotukban üreges gömbalakra fúvódnak fel. 104710