104693. lajstromszámú szabadalom • Vonatbiztosító berendezés
_ 4 — (6) d^^ + öi-re növekszik, vagyis egy meghatározott csatolási tényező mellett annál nagyobb lesz, minél kisebb a, cb. A primer áramok r • „ , i f "k )3 5 viszonya ekkor Jx : Jx = 1 : l -)—j—? (- k)2 12 vagyis ha ••--,- éppen egyenlő 1-gyel, f'l akkor Jx ' : Jx = 1: 2 és annál kedvoz3bb, ( — [- j 2 minél nagvobb a -,—t— . Ez azcnban csak dj a2 rezonancia. esetére érvényes- Ha a gev-10 jesztő váltóáram frekvenciája. a pontos hangolási frekvenciától némileg eltér, akkor a primőráram, bizonyos körülmények közt növekszik. Ezek a visjsoaiyok ;; csatolt rezgőkörök -elméletéből nmguk-15 ban véve már ismeretesek. A primeráram erősségének, mint az x elhangolás függvényének grr'afíkus- ábrázolása tudvalevőleg a vezo-iuMiciagürbét adja. Ennek alakját egyei Icai 20 áramkör esetében a 2. ábra kihúzott vonallal jelölt görbéje tünteti fel. II a ehhez másik behangolt kört csatolunk, akkor a primer kör rezonanciagörbéje a csatolás és a csillapítás nagysága szerint 25 változik. Bizonyos mértékig szoros csatolásnál v.z x0 hangolású pontban nyereg keletkezik, míg x = + k/2 elhangolásnál az áramnak maximuma va'n, amint a 2. ábra, szaggatott vonalú görbéje szem-30 léi te ti. Az áramerősség ezeknél .a pontoknál körüli éiül Jr = J -j- r ^-T ' me l y (ii-f-fU tehát igen kicsiny szekundercsillapítáB-' nál a (J) üresjárási áramerősséghez közel jár. Ha dí-t igen kicsinynek válasz,t-35 juk .av/égből, hogy x = O-nél lehetőleg mély völgyet kapjunk, akkor k/2-nek níagyobbnak kell lennie, mint a megengedhető elhangolás, va-gyi® magának knak nagyobbnak kell lennie,, mint az 40 tizem folyamán számításba veendő legnagyobb megengedhető elhangolás kétszerese, ugy hogy a, primerkör árama még a frekvencia-ingadozások területének (a. 2. •ábrán sraffozva) határainál is oly kicsi, 45 hogy a működés biztos. Ez, a módszer — a kicsiny szekuiideresillapítás - bizonyos veszéllyel jár, mert, ha valamely véletlenből kifolyólag a. vonat áthaladásaikor a váltóáramú gép for-50 dulatszáma a normálistól éppen k/2-leI tér el, a primőráram nem változik meg elegendő naigy mértékben ahhoz, hogy a relét működtethesse. Ámbár az ilyen eset csak igen kevéssé valószínű,, est a bajt mégis elkerülhetjük, ha a iszekun- 5 dercsillap-ítást oly nagyra választjuk, hogy a,z áram a fentemlített két rezonancia.helynél is legfeljebb csak fel-e akkora legyen, mint ür;esjárás-nál, vagyis hogy a s-zekundercsillapítás legalább is akkora í legyen, mint a primercsililapítás, amikor is a berendezés még biztosan működik. A kicsinyr csillapítás alkalmazásai azzal a kikötéssel jár, hogy a l ángolás lehetőleg állandó maradjon. Már most a gya- ( korlatban a, szekunderkör a. pályán a menet jelzővel vallamiléle összeköttetés ben van és utóbbinak állítása alkalmával olymódon ká.peisoltatik, h-o-gy például szabad jelzőnél a szekund®rtekeres rö- ' vidre vajn zárva., te-h'át a p-rimerkört nem befolyásolhatja, míg tilos jelzőnél a rövidzárlat megszűnik, vagyis a tekercs a kondenzátoron keresztül záralik -és behangolódik, amikor is a befolyásolás a már leírt értelemben megtörténhetik: más szavakkal, az átviteli berendezés hatékonysága a menetjelző állásától van függővé téve, ami az egész berendezés tulajdonképpeni céljának meg is felel. Ezért a szekundert ekeres végeihez rendszerint olyaín hosszabb vezeték csatlakozik, mely a. menetjelzőhöz vezet és a,melynek végednél például egy rövidzárási kapcsoló von. Minthogy ennek a vezetéknek, mely némely esetben több kilométer hosszú lehet, elég tekintélyes saját kapacitása van, azért a vezetéknek, ezt a kapacitását a szekunderkor hsfngolásánál be kellene számítani. Ez azonban a berendezések tömeges előállítását nehézkessé tenné, mert a hangolást mindig' a helyszínén, még pedig mindig más és más módon kellene végezni. Ezenkívül egyes esetekben a vezeték kapacitása, időjárás befolyása alatt is áll, -minek következtében a, tulajdonképeni üzem közben is felléphetnek olyT ain elváltozások, melyek a szekunderkor elhangolódását és ezáltal az üzembiztonság csökkenés ét. idéik elő. A találmány értelmében ezeket a h'átrányokait is kiküszöböljük, még vedig azáltal, hogy vagy a sínmágnes hangolókapacitását választjuk a vezető kapacitásához képest oly nagynak, hogy a vezeték hozzácsatolása, vagy a vezeték kapacitásának, megváltozása ne- ckozzor a, szekunderkörben észrevehető elhan-go lódás-t, vagy pedig a vezeték kapacitása1 a vezetékbe iktat-ott tekercsek segítségé vei magában véve ismert módon a ger
