104693. lajstromszámú szabadalom • Vonatbiztosító berendezés
Slegjelent 1932. évi december hó 1-én. MAGYAR KÍRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104693. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Vonatbiztosító berendezés. C. Lorenz A. G. Berlin. A bejelentés napja 1928. évi május hó 15-ike. Már javasolták a haladó mozdony fékszerkezetének az útvonal meghatározott helyénél beépített és egyszersmind a megálló jelzővel kapcsolatba hozott elektromos 5 készülék xítján való működtetését. Az ilyen berendezésnek az az alapgondolata, hogy a mozdonyra a nyitott (T) transzformátort szerelik (1. a mellékelt rajz 1. ábráját), melynek mágneses ellenállása az 10 út mentén szilárdan beépített megfelelő (T1 ) zárójárorn felett való elhaladás alkalmával megváltozik. A záró járomban indukált szekunderáram visszahatása a, transzformátornak a megfelelő (M) váltó 15 áramforrás által szolgáltatott primeráramát megváltoztatja és ez a változás a fékszerkezettel kapcsolatos (K) relét működteti. A transzformátort meghatározott " (f) frekvenciájú váltóáram táplálja. Hogy 20 a váltóáramú generátort ne kelljen túl nagyra méretezni, a transzformátort és a relét tartalmazó áramkör wattnélküli komponensének a (Ci) kondenzátor által való kompenzálását ajánlották, amikor is 25 a generátornak csak a watt-teljesítményt kell biztosítania. A generátor ily módon a -(Ct , Lf ) hangolási! kör számára dolgozik, la létrejövő áramerősség pedig ezen kör ohmikus ellenállásával fordítva arányos. 30 Kasonlóképpen a szekunder áramkör behangolását, vagyis az (L2 ) sínmágnes tekercselésélnek a meghatározott nagyságú (C2 ) kondenzátoron keresztül való zárását is már javaslatba hozták. Ha a gerjesztő 35 frekvenciára hangolt kört a másik behangolt, körhöz csatoljuk, akkor a primerkör ohmikus ellenállása megnövekszik, tehát a. primeráram csökken, minek folytán a relé záródik. Jóllehet ez az alapelv már 10 régóta ismeretes volt, gyakorlati foganatosítása az üzemben főleg azért nem vált be, mert a befolyásolás ideje az üzem biztonsága szempontjából igen rövid volt. Ezeket a hátrányokat a jelen találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, hogy 45 az alkalmazott elektromos elrendezés állandóit, valamint a befolyásoló berendezés térbeli méreteit és a vonat sebességét egymással egyszerű viszonyba hozzuk. Jelöljék dj = 7f Rj (wL1 ; továbbá d3 = 50 = 7vR2 )mL2 a két áramkör csillapítási tényezőit, ahol R az ohmikus ellenállást és k_ » V Lj. La a két kör csatolási együtthatóit jelenti a befolyásolás állapotában, ahol (M) a köl- 55 csönös induktivitás, akkor, amint ismeretes, egyszerű elméleti megfontolásból következik, hogy a di primer csillapítási tényező, mely a nem befolyásolt helyzetre, vagyis a szekunderáram teljes hiánya 60 esetére vonatkozik, a szekunder körnek a primerhez való csatolása esetén, vagyis a befolyás állapotában a ÍTík) <3/ = dx • a., értékre növekszik. Ez a di' eredő csillapitási tényező szabja 65 meg már most az alkalmazott frekvencia nagyságát és a mágnessarkok hosszát. Rezgési folyamat esetén a (d) csillapítási tényező tudvalevőleg két egymást köveltő rezgésamplitudó viszonyának természetes 70 logaritmusát jelenti. Egy ilyen bekapcso-2 lás alkalmával az áram amplitúdó ja 1 d rezgés után szélső éritékének —-szeresére e2 vagyis 13%-ára csökkent. A befolyásolási időnek tehát, a kellő biztonság céljából 75
