104681. lajstromszámú szabadalom • Csapszegnélküli dugattyú, főleg explózis motorokhoz

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^gÉl® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10468.1. SZÁM. — Ve/l. OSSVTÁLY. Csapszegnélküli dugattyú, főleg explóziós motorokhoz. Aczél Artúr g-éptechnikus Budapest. A bejelentés napja 1931. évi jnlius hó 14-ike. A találmány explóziós motorok dugattyújára vonatkozik és: célja azon hátrányok kiküszöbölése, melyek a mostani dugattyúcsíap alkalmazásával együtt jár-5 nak. Itt ugyanis a felületi nyomás a dugattyútestbe illesztett dugattyúcsap két végére liíat, melyek tehát excentrikusan kopnak 'ki. Emellett a dugattyúcsapot a nem szándékolt elforgás ellen ékkel, sas-10 szeggel, csavarral stb. védik, ami mind meglazulásának van kitéve s ezáltal az üzembiztonságot veszélyeztetik. Végül a nyíróhiatások elkerülése végett a csapszeg egész hosszában, kivéve a hajitórúd-15 ban levő részét, a dugattyút est nyúlványában van csapágyazva, miáltal e meglehetősen súlyos nyúlványok a duglattyú tehetetlenségi nyomatékát kedvezőtlenül befolyásolják. 20 A találmány csapszeg helyett csuklósan működő keresztfejet alkalmaz, melyen .a fegyvergyártási ipárban ismeretes elv szerint csavarok, ékek, sasszegek stb. ki vannak küszöbölve s csakis pon-25 tosan miegmunk'ált illeszkedési felületek vannak egybeépítve. A találmány lényegében abban áll, hogy a dugattyútest belsejében két egymással szembenfekvő fecskefarkszerű fé;szekkel ellátott rövid 30 nyúlvány van alkalmazva,, melybe a hajtórúd villaszerűén kialakított végére illesztett s a dugattyúfeneket is alátámasztó esukló keresztfej van beszerelve. A csuklós kereiszitifej a beszerelés után i5 helytálló mlarad, míg a. hajtórúd felső, feciskefarkszerű véseténél fogva a helytálló keresztfej megfelelő pályáján ingaszerű mozgásokat végezhet. A csatolt rajz a találmánynak csupán 0 példakénti megoldását tünteti fel, és pedig az 1. ábrán a dugattyúnak a 3. ábra C—T) síkjában vett függőleges metszete, a 2. ábrán az E—F síkban vett metszete, míg" a 45 3. ábrán az 1. ábra A—B síkban vett Vízszintes metszete látható. A dugattyút est (1) fenéklapja belülről a (2) felfekvési felületet hordja, melyre a. csuklós keresztfej (3) talpánál fogva 50 támaszkodik. A keresztfej e helyzetében azzal van rögzítve, hogy kétoldalt levő (9) nyúlványai a dugattyútest belsejében elrendezett (11) fecskefarkiszerű vésette I ellátott nyúlványaiba vannak be- 55 forgatva. Mint a 3. ábrán látható, a (3) talpnak elforgatásával a 3. ábrán 45° alatt pont-vcimlkázva jelzett iszimlmetriavonalba az egész csuklós keresztfejet & (11) fészkekből annyira kiforgathatjuk, 60 hogy az a bajt óráddal együtt ki is esik, ill. kiszerelhető. A hajtórúd feliső vége villaszerűén ágazik el s a keresztfej két oldalán alkalmazott (7) és (8) fteeskefarkiszerű fészekre ráfekszik s ezeken 65 lengetbetően van csapágyazva. A hajtórúd kilengéseit az 1. ábrán feltüntetett pont-von'alkázott szimmetria-vonalak mutatják. Ha a hajtÓTuda.t erősebben lengetjük ki, mint a feltüntetett szimmetria- 70 vonalak, akikor a (6) hajtórúd felső villaágai lesiklanlak a, (7) fecskefarkszerű párkányról s a (6) hajtórúd szabaddá válik. A találmány szerint továbbá a kereszt- 75 fejnek a (7) és (8) feciskefarkfészkű középső része nem egy* testből vtan kialakítva, hlanem 'a (4), felső s az (5) alsó részből, melyebet egymástól üreges belsejükben elrendezett (12) feszítő csapra 80 támaszkodó (14) tekercsrugó igyekszik széjjelfeszíteni s ez igyekezetnek csupán