104668. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár, amelynél a csapónyelv, a kilincs-csukló és a retesz-rekesztő egy közös rugó behatása alatt állanak

Megjelent 1932. évi december hó 338 -éii . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104668. SZÁM. — YlII/d. OSZTÁLY. Ajtózár, amelynél a csapónyelv, a kilincscsukló és a retesz rekesztő egy közös rugó behatása alatt állanak. Krakow V ilmos gyáros Schlutup (Lübeck mellett). A. bejelentés napja 1931. évi április hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 30-ika. A találmány olyan ajtózárra vonatkozik, amelynél a csapónyelv, a kilincs-csukló, valamint a retesz-rekesztő közös rugó be­hatása alatt állanak. Az alkalmazott üt-5 köző-rugó oly módon van elrendezve, hogy az a kilincs-csuklóra fejti ki teljes hatá­sát, míg. a csapónyelvre és a retesz-rekesz­tőre csak gyengébb behatással van. A találmány az, hogy a csapónyelv irá-10 nyában működő emeltyű a rekesztő meg­hosszabbítását képezi, mimellett a rekesz­tőnek zárólemezben vezetett gátló-pecekje a csapónyelv-emeltyű forgáspontja. Az átmeneti helyeken, a rekesztő- és csapó-15 nyelvemeltyű között a közös rugó számára való több támaszpont van elrendezve úgy, hogy a csapónyelv forgási pontjátóli távol­ságának megfelelően vagy a csapónyelv­emeltyűre, vagy pedig" a retesz-rekesztőre 20 hat erősebben. A rajzon a találmány tárgya kiviteli példában van ábrázolva és pedig: Az 1. ábra ajtózár oldalnézetét, a 2. ábra levett zárlemezű ajtózárt, míg a 25 3. ábra hátsónézetet szemléltet. Az ajtózár — a szokásos beeresztett zá­rakhoz hasonlóan — (c) vezetőpecek szá­mára való (b) hosszhasítékkal ellátott, jobb- és baloldalt záródó ajtók részére át-30 állítható (a) csapónyelvet, valamint egy, a kilinespecek számára való (d) mégy élű Íjukkal ellátott (e) csuklót, amelynek (f) karja a (c) vezetőpecek ós egy, az (a) csapónyelv szárán levő (al) szegély között 35 fekszik, végül egy (gl) hasi tó vezetékkel kormányzott (g) reteszt tartalmaz. Az (e) kilincs-csuklón (h) csap van elrendezve, az (i) ütköző rugó rögzítésére, melynek másik vége az (1) r e t eszrekesz t ön! ek psapónyelv-emeltyűként kiképzett (k) 40 meghosszabbításával van összeköttetés­ben. Az (a) csapónyelv végerős,ítése irányá­ban fekvő (k) emeltyű előnyösen a (g) re­tesz (1) rekesztőjével vagy egy darabból 45 áll, vagy pedig az utóbbival mereven van összekötve. Az (1) rekesztőben fekvő (m) gátlópecek, amely váltakozva, a (g) retesz­nek (n, nl) rovátkáiban fekszik és a (p) zárlemeznek (o) hasítékában vezetődik, 50 egyben a (k) csapónyelv-emeltyű forgás­pontja is. A kilincs mozgatásánál az (i) rugót az (e) forgó-csukló és egyúttal az (a) csapó­nyelvvel visszaszorított, az (m) gátlópecek 55 körül forgó (k) emeltyű feszíti, míg az (a) csapónyelv benyomásánál az (i) rugót a kilengő (k) emeltyű csak egyoldalúan ter­heli meg. (1. ábra pontvesszőzött helyzet.) Hogy az (i) Tugó az (a) csapónyelvet és 60 az (1) rekesztőt gyengébben befolyásolja, mint az (e) kilincs-csuklót, oly módon van elrendezve, hogy az a két (a) és (1) záró­tag mozgási irányára szögben fejtse ki hatását, tehát ott kapaszkodik bele, ahol 65 a rekesztő a csapónyelv-emeltyűbe megy át. Ezen az átmeneti helyen az (i) rugó számára több (r) támaszpont van elren­dezve, hogy a (k) csapónyelv-emeltyű (m) forgáspontjátóli távolságának megfelelően 70 vagy (a) (k) csapónyelv-emeltyűre, vagy pedig az (1) rekesztőre fejtsen ki a na­gyobbmérvű hatást. A (g) zárretesz nyitásánál és zárásá­nál a (q) kulcstaréj a retesz alsó bevágá- 75 sában mozog és az (1) rekesztő alsó sze­gélyére fekszik fel. További forgatásnál a (q) kulcstaréj, az (1) rugó feszítő hatása-

Next

/
Oldalképek
Tartalom