104665. lajstromszámú szabadalom • Fémlemezből sajtolt főzőedény és eljárás annak előállítására

Megjelent 1932. évi december hó 1-éii

. MAGYAR KI RÁ LYF ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104665. SZÁM. — XVT/b. OSZTÁLY. Fémlemezből sajtolt főzőedény és eljárás annak elő'állítására Magyar Fémlemezipar r.-t. cég' Budapest. A bejelentés napja 1931. évi jnnius hó 15-ike. Fémlemezből sajtolt főző edények oldalfala felső részén karimában vagy peremben végződik, amelynek kör, illetve körgyűrűalakú keresztmetszete van és az 5 a rendeltetése, hogy az edény falát merevítse. A perem vagy karima e kiképzése mellett az edény oldalfala és a perem vagy karima felülete között az edény oldalfala mentén körülfutó hézag, illetve 10 rés marad. Ebben a résben idővel szenny rakódik le, amely az edény tisztításánál egyáltalán nem vagy csak nehezen távolítható el. A keletkező rés, illetve hézag ugyanis nagyon szűk, mert a perem elké-15 szítésébez szükséges anyag és az előállítási költségek csökkentése végett a perem átmérőjét a lehető legkisebb méretűre veszik. Vizsgálataink szerint főzőedények me-20 revítő peremének méretei és az edény átmérője, valamint a falvastagság között a következő kifejezéssel megadott viszony áll fenn: d = 0.035 (D + kv) 25 E kifejezésben ű a perem átmérője mm-ben D az edény átmérője mm-ben v az edény falvastagsága mm-ben lt tényező, amelynek értéke + 20 és 30 — 20 között változik . A k tényező értéke az edény átmérőjének növekedésével csökken. A vizsgálatok 10—24 cm edényátmérőkre és 0.6—1.2 mm falvastagságokra terjedtek ki. Azt talál-35 tuk továbbá, hogy az eddig szükséges anyagmennyiség növelése nélkül is a peremnek olyan alak adható, amelynél az edény fala és a perem között szennylerakódásra alkalmat adó hézag vagy rés nem keletkezik. A kitűzött célt úgy érjük el, 40 hogy az edényfal vagy palást felső részét nem hajlítjuk köralakba vissza, hanem sugárirányú karima és esetleg még hossztengelyirányú rész alakítása mellett kúposán az edény oldalfalához sajtoljuk. A 45 peremnek a találmány értelmében való alakításával a perem anyaga a merevítő hatás ós az edény használati módja szempontjából is kedvezőbben helyezhető el. A találmánnyal elért előnyök a követ- 50 kező részletes leírásból tűnnek ki teljesen, amelyben a találmány értelmében készült főzőedény néhány, példaképen felvett kiviteli alakját a mellékelt rajzok kapcsán részletesen ismertetjük. Az 55 1. ábra főzőedény olyan peremét tünteiti fel függélyes metszetben és nagyobbított léptékben, amelynek körgyűrűalakú keresztmetszete van. A 2. ábra görbéd azt a viszonyt ábrázolják, 60 amelyet az edény átmérője és a falvastagság, másrészt az edény átmérője és a falvastagság, valamint a perem átmérője között találunk. A 3. ábra az előzőkben megadott átmérőjű 65 peremnek a találmány értelmében való kiképzését nagyobbított léptékben és függélyes metszetben tünteti fel. A 4. ábra a találmány szerint kiképzett peremű főzőedény függélyes hosszmetszete 70 és elölnézete. Az 5. ábra elölnézetben olyan kiviteli alakot ábrázol, amelynél a peremet két helyen fogantyú alakjában képeztük ki. A 6. ábra az előbbi ábrában feltüntetett 75 kiviteli alak oldalnézete. A 7. ábr'a. e kiviteli alak felülnézete. A 8. ábra a találmány értelmében kiképe-