104662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mesterséges kolbászburok előállítására

— 2 — gőzödnek, úgy Iiogy a tömlő szilárdsága a kerület arányában elégtelen. E körülmény felismerése a, találmány alapja. Az. ismeretes eljárások más csoportjáéi nál a kolbászburok előállításához kiindulási anyagul cellulózt használnak. Ezek :az eljárások folytonos üzemben foganatosíthatók, a kész .teirrnék azonban egyáltalán nem felel meg azoknak a köveitelmé-10 nyekneik, amelyeket a mesterséges bélnek kielégíteni kell, hogy az a természetes bél tcljesrai egyenértékű hedyelitesítője legyen. A cellulóz és az állati anyagok között, amelyekből a itiermószötes bél áll, 15 vegyi öisszietétel tekintetében lényeges különbségek vannak. A cellulóz egyrészt teljesen emészthetetlen az emberi szervezet számára, másrészit JMXÜ eléggé rugalmas az állati bőr tulajdonságainak pót-20 lására. Fiz annyit jelent, hogy a cellulózt a rugalmas utánengedés és összehúzódás elérése végett higroszkopikus anyagokkal kell kezelni. Következménye ennek, hoigy a cellulózból előállított mesterséges bált 25 a vízzel satmbsn való nagy érzékenysége miiaiíit ncim szabad használat előtt vízbe ináítaan, amint a tennésKstm balokéit srzokás. A kész kolbászárunak ezenkívül tiermÓKZ'-t,ellenes, feltűnően nagv fénye, 30 van és az üvegutánzat benyomását kelti. Ha viszont a higroszkopikus anyagokkal való kezelést mellömük, akkor a kész: kolbászburoknak nincsen meg a rug'alm,as: összehúzódási képessége. A buroknak ez 35 esetben olyan külseje van. mint a papiiom;ak és hátrányosan ráncosodik. Hasonlóképpen fogyatékos a termék likaesossága, úgy hogy tartós kolbáiszárúkhoz nem használható, mert a belső tartalom 40 ezellöziéisét kizárja. A találmány az ismieraíies eljárások valamennyi hátrányát megszünteti. Kiin-, dulási anyagul, szmiben minden eddig ismeretes eljárással, nem folyékony va.'js 45 pépszerű állati vagy növényi eredetű, anyagokat, hanem olyan anyagothasaná-In.nk, ainieily képlékeny vagy gyúrható, mindenesetre azonban tész,taszteréi állapotban van.. A találmány lényege a.z, hogy 50 I\Z ÚIIEÜIÍ vagy növényi eredetű anyagokat először ebbe a képlékeny, gyúrható állapotba hozzuk ős azután gyíirűalakú fúvókákon vagy más hasonló nyílásom át nyomás alatt álló levegővel folytonos íízem-55 ben kisajtoljuk. Az eljárást például olyképpen foganatosíthatjuk, hogy előzetesem mosott hús- vagy bőrrészekeit tetszőleges Ismeretes vegyi feltárásnak vetünk alá, amitől a hús- vagy bőrrészek felduzzadnak. A bor-, illetve hús-részeket (vagy go növényi eredetű kiindulási anyagot) szetöroijük, .illetve rostokra bontjuk. A duzzasztott és széitőrölt, illetve rostokra bontott ainyaból gyúrással, víz hozzáadása nélkül, nagyon sűrű és szívós képlékeny 65 anyag állítható elő. Fontos, hogy e képlékeny, gyúrható anyaginak a gyürííalakú íúvókán át való "ki&a.jtolásakoir az anyagrészecííkék különböző irányokban, előnyösen ha-rántkányban zártan egymásra ra- 70 kódjanak. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás foganatosítására való keszülék példaképen felvett kiviteli alakját vázlatosan tüntettük fel. Az 75 1. ábra a készülék középliossziuctszete. A 2. ábra a készülék elölnézete. A hengeralakú (1) tokban a (2) magot ágyaztuk, amely hossztengelye körül fo- 80 roghat. A (2) mag (3) mellső részének kisebb átmérője van, mint a mag többi részének, úgy hogy a mellső (3) rész és az (1) tok között a gyűrűalakú (4) köz marad. A forgó (2, 3) mag belsejében (5) 85 helytálló mag fekszik, amelynek mellső (o) része a (2) mag' (3) mellső részén túlnyúlik, Az (5) mag mellső (6) részének olyan külső átmérője van, hogy közte és az (1) tok között ugyancsak gyűrűalakú 90 (7) köz marad, amely a gyíirűalakú (4) tév folytatása. Az (1) tok hátsó végén (8) hollandi csavaranya és a forgó (2) mag hátsó végén (9) állító gyűrű van. A belső helytálló (5, 6) magnak hosszirányú (10) 05 furatán a berajzolt nyilak irányában nyomás alatt levegőt fúvathatunk keresztül. A gyíirűalakú, vagyis a forgó (2) mag mellső vége körül levő üreges (4) térbe az anyagot a (11, 12, 13) és (14) csöveken 10 át vezetjük be. Ezek a csövek a rajz 2. ábrája szerint előnyösen érintő irányban torkolnak a gyűrűalakú (4) térbe. A~csövekből a 2. ábrán feltüntetett nyilak .irányában kilépő anyag, tehát a (2) mag p] forgásirányában kerül a gyűrűalakú (4) térbe. A (3) mag forgása folytán az anyagot magával viszi, és a (4) térbe elosztja. Kísérletek igazolták, hogy a képlékeny anyag egyszerű gyűrűalakú fúvókákon, át nagy nyomás alatt nehezen sajtolható ki. Ebben az esetben a képlékeny anyag nagy sűrűsége miatt az anyagrészeesíkéknek illetve rostoknak csupán teljesen fe- JJ lületi egymásra rakodása következik be, úgy hogy a keletkező tömlő már a legkisebb belső túlnyomásnál szétesik. A mos-