104659. lajstromszámú szabadalom • Aknakemence, főként 400-600 C.(fok) körüli szénpárlásra

Megjelent 1932. évi november hó 15-én. MA6YAE KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 104659. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Aknakemence, főként 400—600° C. körüli szénpárlásra. Schlattner Jenő főmérnök Dorogr. A bejelentés napja 1928. évi julius hó 16-ika. A találmány állócsöves aknakemence barnaszénnek alacsony, főként 400—600 C körüli hőfokon való lepárlására, ahol a kemencecsövek belsejében áttört falú, el-5 szívócsövek vannak és alapvető részében abban áll, hogy az álló kemencecsövek alja egy, az egész csőnyaláb számára közös utópárolóba torkol, amely a csövek egyenes folytatásában van. A közös akna-10 alj kiegyenlíti a szénpárlásnak a csövekre osztott felső részben elkerülhetetlen egyenlőtlenségeit, mimellett a csövekben a szón áthaladási sebességét bátran fokozhatjuk és evvel a kemence teljesítményét 15 nagyban növelhetjük, anélkül, hogy a csöveket túlhevítenünk kellene. Az utópároló a csőnyaláb huzatjáratain kivülre eshetik ugy, hogy az aknaalj hőviszonyait a csőnyalábéitól függetlenül 20 szabályozhatjuk. A rajzok az uj kemence kiviteli példáit vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra álló aknakemence függélyes metszete. 15 2. ábra ugyanennek vízszintes metszete. 3. ábra az 1. ábra egyik részlete., 4. ábra a 2. ábra egyik részlete. 5. ábra az akna alsó részében levő gázfogórács részletének keresztmetszete. 30 6. ábra más kivitelű aknakemence függélyes metszete. 7. ábra a gázfogórács részletének felülnézete. A 3—5. ábra nagyobb léptékű, mint a 35 többi. Az 1—5. ábrabeli álló aknakemence 0— 20 mm. szemnagyságu barnaszénnek alacsony hőfokon végbemenő lepárlására való. Az (1) garatba feladott szén kitölti az akna teljes szabad belsejét és a (2) kúp 40 alján levő (3) leadóhengeren át távozik, aminek fordulatszáma az aknán keresztülhaladó szén mennyiségét és így>»sülyedési sebességét szabályozza. Az uj jellegzetesség az, hogy a kemence 45 töltőterének felső része a (4) álló öntöttvascsövek nyalábja gyanánt van kiképezve ugy, hogy az (1) garatból csakis a (4) csövek belsején keresztül juthat le a szén a (2) kúpba. A (4) széncsövek külső 50 fűtésre vannak berendezve. A fűtés módja és huzatvezetése a találmány szempontjából egyébként közömbös. A 3. ábrában például két alternatíva látható, még pedig úgy az (5) gázégő, mint a (6) nyílás, 55 amely utóbbinál akármily tüzelőberendezés égéstermékei beléphetnek a (7) falazott csatornákba. Az égéstermékek azután a (8) felső áttöréseken keresztül belépnek a (4) csövek körüli (9) térbe és a (10) te- <30 relőlapok között kanyarogva, a (11) nyíláson át távoznak. A leírt szerkezet mellett bármely (4) csövet könnyű szerrel kiválthatunk és akárhányukat minden további nélkül kiiktathatjuk az üzemből. 66 A (4) széncsövek nyalábjával áttört fűtőcsatorna két szakaszát, például (11) végét és (12) elejét a rajzban külön fel nem tüntetett visszakeverő, vagyis a fűtőcsatornával párhuzamos füstvezeték hi- 70 dalja át. A távozó füstgázoknak az érkezők közé való visszakeverésével szabályozhatjuk és egyenletessé tehetjük a fűtést, javíthatjuk a temperált égéstermékek fűtési hatásfokát és mellőzhetjük a 75 (4) csövekre káros légfelesleget. A töltőteret, a (4) széncsövek nyalábján belül, ezekkel konaxiális (13) csövek nya-