104641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák előállítására

Megjelent 1932. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104641. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Eljárás oxidkatódák előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T. Újpest A bejelentés napja 1929. évi december hó 23-ika. Jelen találmány szerinti eljárás elektro­mos kisütőcsövekhez való oxidkatódák elő­állítására vonatkozik. Egy korábbi bejelentésünkben olyan el-5 járást ismertettünk, mely szerint az oxid­katódákat oly módon készíthetjük, hogy az oxidkatóda magjául szolgáló fémtesten egy wolframoxidból, ill. molibdénoxidból álló bevonatot létesítünk úgy, hogy az em-10 lített oxidokat alkalmasan megválasztott wolfram, ill. molibdénvegyületek oldatának elektrolizise közben választjuk le az ol­datba helyezett és katódának kapcsolt fém­testre. Az oxidokkal bevont katódát ez-15 után a kisütőcső állványára való szerelése után, a kisütőcső belsejében alkáliföldfém­gőz hatásának tesszük ki. A katóda magja­ként alkalmazott fémtestnek az említett be­vonattal való ellátására a különböző 20 wolframsavak, ill. a különböző molibdén­savak oldatának, valamint megsavanyított ortowolframat, ill. ortomolibdát oldatok használatát javasoltuk. Jelen találmány tárgya szerinti eljárás-25 sal az oxidkatóda előállítását úgy végez­zük, hogy a katóda magjaként alkalmazott fémtesten az alkáliföldfémgőz lecsapása előtt egy vagy több olyan wolfram-, ill. molibdén vegyületet helyezünk el, amely 30 már magában foglalja azt az alkáliföldfém­oxidot, amit tulaj donképen a katóda felü­letén elő akarunk állítani. Ilyen vegyületek az ú. n. alkáliföldfémbronzok, pl. a BaW309 összetételű báriumwolframbronz. Ezek a 35 vegyületek alkáliföldfémgőz hatására re­dukciós bomlást szenvednek, minek kö­vetkeztében belőlük fémes wolfram, ill. molibdén keletkezése mellett, az alkáliföld­fémoxid felszabadul. Ugyanekkor alkáli-40 földfémoxid keletkezik azáltal is, hogy bom­lást előidéző alkáliföldfém a «bronz» oxi­géntartalma rovására oxidálódik. Az eljárással tehát a katóda felületét burkoló aktív alkáliföldfémoxid rétegnek csak egy részét keletkeztetjük a katódára 45 gőzfázisból lecsapott alkáliföldfémből an­nak eloxidálásával, másik része a katóda­magon az alkáliföldfém lecsapása előtt el­helyezett wolfram-, ill. molibdénbronzból szabadul fel a redukciós bomlás következ- 50 tében. Azt az eljárást, amely szerint fémteste­ken egy wolframbronz, ill. molibdénbronz­ból álló bevonat állítható elő, már ismer­tettük egy korábbi szabadalmi bejelenté- 55 sünkben. Ezen eljárásnak megfelelően te­hát a katóda magjaként alkalmazott fém­testet alkáliföldfémek meta- vagy poli­wolframsavas, ill. meta- vagy polimolibdén­savas sóinak vagy ezek keverékének olda- 60 tába helyezve katódának kapcsoljuk és rövid időre elektromos áram hatásának tesszük ki. Az oldat elektrolizise következ­tében a katódamagon pillanatok alatt egy egyenletes, a maghoz jól tapadó réteg for- 65 májában válik le az alkáliföldfémbronz. A bronzréteg a maghoz oly erősen tapad, hogy arról a további megmunkálás folya­mán nem hull le. Azért a katóda magnak a bronzréteggel való bevonását elvégezhet- 70 jük annak a kisütőcső állványára való fel­szerelése előtt is. Az alkáliföldfémbronznak alkáliföldfém­mel való megbontását már a kisütőcső bel­sejében végezzük azáltal, hogy a már ko- 75 rábban ismertetett eljárás segítségével al­káliföldfémgőzt állítunk elő és az alkáli­földfémet a gőzfázisból a katódára csapat­juk le. A bomlási folyamat befejeződése után a katódát néhány száz fokkal üzemi 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom