104638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy víztartalmú, különösen lignites barnaszeneknek és más csekély értékű tüzelőanyagoknak minőségi megjavítására

Kiindulási anyag Javított termék Nedvesség 36.98% 5.22% Hamu 3.45% 6.38% Fix szén 28.55% 59.89% 5 Illanó alkatrészelv 31.07% 28.51% Összesen 100.—% 100.—% Tisztaszén-tartalom 59.62% 88.40% Felső fűtőérték 3971 Kal/kg 6278 Kal/kg Alsó fűtőértélc 3583 „ 6026 „ 10 Elgőzölögtetési érték 5.69 9.56 A fának vagy fanemű anyagoknak szá­raz lepárlásánál felszabaduló tekintélyes melegmennyiséget már felhasználták ed­dig is oly módon, hogy az előzetesen szá-15 rított nyersanyagot légmentesen zárt, hő­szigetelő tartányban, külső meleghozzá­vezetós nélkül szenesítették el. (420635. sz. német szab.). A la ilyen ,,exotermás- le­párlással" történő elszenesítése során 20 — ami az erdei szénégetés javított mód­jának tekinthető — már azt is javasolták (378530. sz. német szab.), hogy a szenesí­téskor felszabaduló meleget egyetlen munkafolyamatban használják fel a fa 25 szárítására, hogy így a külön előzetes szárítás megtakarítható legyen s hogy az aránylag magas hőfokra felhevített fa meggyúlásának veszélyét kizárják. Erre a célra az első töltést a kemencében meg-30 gyújtják és így meleghozzávezetéssel el­szenesítik, még mielőtt a tulajdonképpeni exotermés szenesedés, levegő kizárása mellett, bekövetkeznék. Amennyiben ezzel az eljárással barnaszenet vagy hasonló 35 anyagokat dolgoznak fel, lényegileg foly­tonos üzemű száraz lepárlásról van szó, amelynél először a barnaszenet szárítják, azután azonban a bomlásáig hevítik. Hasonló eljárást ismertet a 376176. sz. 40 német szab leírás. Ennek az eljárásnak szintén az a célja, hogy nagy víztartalmú tüzelőanyagokat a pozitív reakcióhő fel­használásával, külső meleghozzávezetés nélkül pároljanak le. Ennek az eljárásnak 45 az a lényege, hogy a szenet annyira előszá­rítják, hogy a lepárlásnál felszabaduló hő, azzal a meleggel együtt, amelyet a le­párlásnál használt közegnek a forró kok­szon való átvezetésénél visszanyernek, 50 elegendő legyen ahhoz, hogy a lepárlási hőmérséklet fennmaradjon. Lepárlási kö­zegként pl. a lepárlási gáz maga vagy vízgőz vagy pedig más közömbös gáz használható körfolyamban. 55 Javasolták továbbá (1,524.784. sz. ame­rikai szab.), hogy a lepárláshoz szükséges melegnek egy részét kívülről vagy pedig elégetéssel vezessék be. A 'nyersanyag le-2 felé halad egy kúpos aknamedencében, amelynek felső része a lepárlókamra. 60 A kemence alsó részébe viszont, az izzó koksszal szemben, közömbös gázt vezet­nek, hogy így a hő egy részét visszanyer­jék és a lepárlási övben hasznosítsák. Az említett két rész között, illetve a le- 65 pá riókamra alsó részében, villamos fűtés­sel, vagy pedig folyékony tüzelőanyagot befecskendező készülékkel felszerelt he­vítő övezet van. Ezek helyett, vagy eze­ken kívül arról is gondoskodás történik, 70 hogy a hevítő övezetben a lepárlási fo­lyamatban magában keletkező lepárlási termékek levegőhozzávezetéssel eléghes­senek. A barnaszén lepárlásakor, bármily kö- 75 rülmények között is, főtermékkérxt, a le­párlási gázok mellett barnaszénkátrány keletkezik ós koksz marad vissza. Ezzel ellentétben a találmány szerinti eljárás megszárított és egyidejűleg mesterséges 80 belső szenesedéssel javított barnaszenet . eredményez, amely még a lepárlási ter­mékek főtömegét tartalmazza, egyéb melléktermék nélkül. A lepárlási termé­kek ama részmennyisége, amelyet a pozi- 85 tív reakciómeleggel együtt a szárítás hő­szükségletére és a bomlási hőmérséklet alatt végbemenő belső szenesedésre áldo­zunk fel, nem oly nagy, hogy ez a felette egyszerű és ezért a nagyüzemek céljaira 90 nagyon megfelelő eljárás gazdaságos volta ezen energiafogyasztás folytán kérdé­sessé válnék. Javasolták másrészről már azt is, hogy a barnaszenet, megjavítás céljából, leve- 95 gőtől elzártan, 180—250°-ra hevítsék. Ez az ismert eljárás (az úgynevezett berti­nizáló-eljárás) a találmány szerinti eljá­rással egyezően azon a jelenségen alap­szik, amely szerint a szénnek a szárítás- 100 hoz szükséges hőfok fölé való hevítése­kor, még a tulajdonképpeni bomlási hő­mérséklet alatt, olyan hatás áll be, amely a visszamaradó szén mesterséges belső szenesedése folytán a fűtőértéket növeli. 105 Az ezen eljárásban alkalmazott hőmérsék­leteknél azonban kátrány, valamint ég­hető gáz, amelynek égési melege felhasz­nálható volna, gyakorlatilag még nem keletkezik. Exotermás reakció gyakorlati 110 értelemben szintén nem lép fel. Ezért a bertinizáló eljárás egész melegszüksóg­lete kívülről való hőbevezetéssel (generá­torgáz tüzeléssel) fedezendő és ezenfelül a barnaszén még előzetesen 15-—25% víz- 115 tartalomig szárítandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom