104627. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok kiszolgáltatására

— 9 — egyikébe folyik. A folyadék a hengerbe a dugattyú alatt fekvő ponton belépve, felemeli ;a dugattyút és először — ha szük­séges — a (22) nyílásokon át kihajtja a 5 hengerben esetleg visszamaradt levegőt. Ha lényegileg az összes levegő a (22) nyí­lásokon át már távozott, az, utóbbiakat a (23) úszó zárja és a dugattyú emelkedik. Ha az egyik dugattyú emelkedik, a másik 10 sülyed, a két dugattyúrúdnak a (26) lánc és a (27) rugók által létesített összekötte­tései folytán. Rendes körülmények között a síilyedő dugattyú löketének alsó hatá­rát eléri és a (25) aljzattal való ütközés 15 állítja meg, mielőtt az emelkedő dugaty­tyú löketének felső határát elérte volna, ami azzal az eredménnyel jár, hogy az emelkedő dugattyú felfelétartó további mozgása következtében a (27) rugók össze-20 nyomódnak. Amint ez egyik dugattyú lö­ketének alsó határát elérte, a (36) retesz a (38) tárcsával való kapcsolatából visz­szahúzódik, clZRZí e ponton felszabadítja a szelepművet. J5 Az utóbbi mindaddig nem képes szaba­don működni, amíg az emelkedő dugaty­tyú felfelé haladó löketét be nem fejezte és a (34) kilincs, amelyet a (35) emelő tartott a mozgástól vissza, fel nem szaba-30 dúlt. Ha úgy a kilincs, mint a (36) retesz felszabadultak, a (29) hajtórugó kiterjed es a (35) emelőt a jobboldali (102) ütköző fölé és felé emeli. Ez okozza azt, hogy a (28) szelepek egyidejűleg működnek és pe. 35 dig olyan helyzetben, hogy a jobboldali (20) hengert a (45) töltő csatornához, a balodali hengert pedig a. (43) kiürítő-csa­tornához kötik. A jobboldali dugattyú lesülyed és a baloldali dugattyút is le-40 húzza, ami által az előzőleg beléje szi­vattyúzott folyadék kinyomódik. A bal­oldali dugattyú kiürítő lökete sokkal hir­telenebb indul meg, mert amint a (28) szelepek működni kezdenek, az előzetesen 45 összenyomott (27) rugók, az említett du­gattyúra rugalmas impulzust gyakorolnak és a lefelé tartó löketre indítják. Mielőtt a jobboldali dugattyú löketének felső vé­géhez ért volna, a baloldali dugattyú 50 rendes körülmények között ürítő löketét befejezte és a (36) reteszt siz>abía.ddá tette. A jobboldali henger táplálása mindaddig folytatódik, ameddig a benne lévő dugaty­tyút a (33) ütköző fel nem tartja, amivel 55 egyidejűleg a megfelelő (34) kilincs a (35) emelővel együtt a tartó berendezéstől visszahúzódik és az emelőt a (29) rugó újból balfelé az ábrázolt helyzetbe moz­dítja. Most a (28) szelepek újból működni kezdenek, hogy a (20) mérőhengerekhez 60 való kapcsolatot átváltsák és a baloldali henger telik meg, mialatt a jobboldali henger kiürül. A kiürítés kezdeménye­zése, mint fent, rugós impulzussal tör­ténik. A leírt folyamat addig tart, mint 65 a szivattyúzás. Ha a szivattyúzás meg­szakad, a töltési folyamat alatt álló hen­ger a (164) és (168) csöveken keresztül fo­lyadékmentessé válik, úgy, hogy rend­szerint egyik hengerben sem marad folya- 70 dék. Ez a rendesen bekövetkező eset, mert a szivattyúzás rendszerint akkor marad abba, miután az egyik dugattyú ürítő löketét befejezte és mielőtt a másik teljesen megtöltődött volna. Más szóval, 75 az egyik dugattyú a (25) aljzathoz fog ütközni és az összes bent lévő folyadék hatásosan1 kiürítődik. Világos, hogy ha az ürítő dugattyút sü­ly edésében valamely szokatlan, akadály gá- 80 tolja, az emelkedő dugattyú (27) rugói utána engednek, úgy hoigy az emelkedő dugattyú nem húzza az ürítő dugaitítyút oly gyorsan liefelé, mimf, amilyen gyoiraain a imáisiik emelkedik. Rendkívül gyors szí- 85 Vattyúzásnak ugyanez az eredménye. Ez, eseitek béranelyikébein vagy mindem Más esetben, ahol a rugó a normális idő előtt eaxged utána, az egyik dugattyú lö­ketéinek íleilső végéit érheti el és a (35) 90 emelőnek a, (34) kifciicsrö! való elszaba­dulását okozhatja,. Ekkor azombiain a (35) ieimelöt a (29) rugó nem mozdíthatja el, mert a (35) emieilő (39) tengelyét a (36) re­tesz mindaddig fogva tartja, amíg az 95 ürítő dugaittyú lefelé irányuló löketéit be nem fejezlte és a (25) aljzathoz niean ütkö­zött, mieily időben a retesz felszabadul. A szelepimlű kettős reteszéinek nagy fon­tossága van oly külö/nleges készülékeiknél, 100 ahol a dugattyúkat rugó impulzus hajítja. Ilyiein hajtóművekinél rugókait kell alkal­mazni és ezek bizonyos körülmények kö­zött a lrívámit időtől eilitéirő más időben, is utána engedhetnek. A kettős retesz mó- 105 dot ad arra, hoigy a kíváinit rugós impul­zust a dugiatityú ürítőlöketéinek megindí­tására felhlassnélihiassuk enélkül, hogy a duiglaitityú a kívánt működési periódusát elhagyná. A készülék e különleges tiipusii 110 teliát a jellemző kettős rielteistz, révéin tel-1 jeisen mieigibizlhiatóan működőik. Függetlenül e jellemzőtől, a szelepbe- -rendezésben különös fontoisisáigia van a szelepeknek az egyes hengerek aljára 115 való szereléséinek. Így a dugattyú az alatta fakvő szelep felső felületébe ütkö­zik, még pedig egy időben atzzial, hoigy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom