104621. lajstromszámú szabadalom • Berendezés optikai jelzésátvitelnél idegen fény hatástalanná tételére

— 8 — viszi át. Még ha a (2) tükör helyett a pályán saját fényű fényforrásokat alkal­mazunk is, á (12) cellát a jelzőktől kiin­duló sugarak fénykúpokká való összefog-5 lalása által oly helyen rendezhetjük el, hogy azt a jelző melletti elhaladásnál a jelző fénykúpja ne érintse. A színszűrő elhagyása, egy éhként azt az előnyt nyu j tj u, hogy az idegen fény kiküszöbölése céljá-10 ból nem kell az idegen fénynek meghatá­rozott fénysugarakat tartalmaznia, úgy, hogy erős, mesterséges idegen fény be­hatása is ártalmatlanná válik. Az (5) er­nyőző lemez szükséges nagysága abból a 15 megfontolásból adódik, hogy a (15, 16) sugárkúpnak (ji) szögnyílással kell az er­nyőző lemezt metszenie, amennyiben a (7', 8') kúp a (2) tükröt (y) szög alatt éri. Amint a rajzból minden további nélkül világos, 20 az ernyőt a (17) ponton túl „a"-val és a (10) ponton túl „b"-vel kell meghosszabbí­tani, ha feltesszük, hogy a menetirány a rajz síkjában v'an és a jármű jobbról balra halad. Hasonlóképen látható a rajzon az 25 is, hogy bármekkora terjedelmű tárgyak, melyek ugyanolyan messze vagy mesz­szebb vannak, mint az (5) ernyőző lemez, semmiféle zavart nem okozhatnak, mert a (15, 16) fénykép a (7', 8') kúpot végtelen 30 távolságig magában foglalja. Az ernyő ós a vevőberendezés közötti távolságon túl ugyan a sugárkúpok kissé kiszélesed­nek, ezt azonban ,a rajzon áttekinthetőség kedvéért nem vettük figyelembe, mint-35 hogy nem okoz lényeges változásokat. Példaképen csupán a (16') sugarat rajzol­tuk be, mely az ernyőn túl a (15, 16) -su­gárkúpból kilép. A gyakorlati megvalósításnál bizton-40 ságii okokból azokat a pontatlanságokat, melyek a jármű ingadozásai ós másefféle jelenségek következtében léphetnek fel, azáltal vesszük figyelembe,, hogy a ((3) szöget és az (5) ernyőző lemezt nagyobbra 45 választjuk, mlint amekkora a. fent meg­adott szabályok szerint szükséges volna, Mérsékelt nagyobbításnál azonban még mindig székséges, hogy az átvivő berende­zések számára való átkapcsoló szerkeze-50 tek gyakorlatilag tehetetlenség nélkül működjenek. Ha oly berendezéseket alkal­mazunk, amelyek bizonyos, ámbár csekély tehetetlenséggel működnek, akkor a vo­natok nagy menetsebessége miatt, külö-55 nősen az ernyőző lemezt, tovább kell na­gyobbítani, ami azonban semmiféle ne­hézségbe nem ütközik. Balról jobbra mu­tató menetiránynál pl. az ernyőző lemezt balfelé annyira kell meghosszabbítani, hogy a ([i) sugárkúp a (y) sugárkúp és a (2) 60 tükör közötti érintkezés előtt már annyi ideje teljesen az ernyőn legyen, amennyi a késési idővel egyenlő. Jobbfelé pe­dig addig kell terjednie az ernyőnek, és a (p) sugárkúpnak akkora nyílásúnak kell 65 lennie, hogy legalább is a késési idő tel­jék el, még mielőtt a (8') sugár, a (12) cella elégséges megvilágítása után, az ernyőt elhagyja. A 2 ábra az idegen fényt kiküszöbölő 70 elrendezés egy példaképeni foganatosítási alakját tünteti fel. A (12) elzáró cella a (21) ellenállás közvetítésével a (C) és (A) battériákra és a (B) battéria egy részére van kapcsolva. A (21) ellenállást úgy mé- 75 retezzük, hogy az (A) battériával fűtött (22) cső, ha a (12) cella nincs megvilá­gítva, akkora negatív előfeszültséget kap­jon, amely mellett nincs anódáram. Ha a (12) cella megvilágíttatik, akkor ellen- 80 állása csökken és áram folyik rajta ke­resztül. Ezáltal a rácspotenciál a pozítiv oldalra vándorol, úgy, hogy a (B) battéria (23) leágazásának helyes választása ese- -' tén anódáram jöhet létre. Ekkor az 85 anódáramkörbe rajzolt (24) relé vonzza (25) fegyverzetét. A csuklósan ágya­zott (25) fegyverzet (25') fedőlapja az alatta levő (9) fényei ektromos cellát lefedi, amelyet tehát a (3) lencsén átha- 90 toló fény nem érhet. Az utóbb leírt el­rendezés az 1. ábra (4) vevőjébe alkalmas módon van beépítve. A (9) cella, mint már említettük, a (39) és (39') csatlakoz­tató kapcsokon keresztül a (20) erősítő 95 berendezéssel van összekötve. Ameddig te­hát idegen fény esik a (12) cellára, mely, mint az 1. ábrán feltüntettük, a (4') ve­vőbe v,an beépítve, addig a (9) cellán ke­resztül mindenféle jelzésátvitel szünetet 100 Ha a (12) cella megvilágítása megszűnik, akkor a (22) cső anódárama csökken és a (24) relé elengedi (25) fegyverzetét, me­lyet a (26) rugó visszavisz . nyugalmi helyzetébe, melyben a (25') fedőlap a (9) 105 cella felé haladó fénysugarak útját sza­baddá teszi, tehát a cellát vételre kész helyzetbe hozza. A (24) relét csekély tehe­tetlenség létesítésére a polarizált vagy -dinamómetrikus rendszer szerint kell no megszerkeszteni. Természetesen az egyet­len (22) cső helyett szükség szerint több­fokozatú erősítőt is alkalmazhatunk. A 3. ábra szerinti foganatosítási alak­nál a (12) fényelektromos cella, a (22) eső 115 és a (24) relé elrendezése ugyanolyan, mint a 2. ábrán. A (24) relé vezérelte (29) fegyverzet most is, mint a 2. ábrán, a (9)

Next

/
Oldalképek
Tartalom