104585. lajstromszámú szabadalom • Kombinációs lakat

Megjelent 1932. évi november hó 2-án-MAGYAR KIRÁLYI jnmK SZABADALMI H ÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104585. SZÁM. — VLII/D. OSZTÁLY. Kombinációs lakat. Gajdóczky László építész Gyöngyös és Macza Zoltán lakatos Sátoraljaújhely. A bejelentés napja 1930. évi április hó 15-ike. A találmány kombinációs lakat, melynek nyitása bizonyos jeleknek megfelelő beállításával történik. A csatolt rajz a találmányt példaképen 5 felvett kiviteli alakjában mutatja és pedig az 1. ábra a lakat oldalnézete, a 2. ábra a lakat elölnézete, a 3. ábra a lakat hosszmetszete, zárt lioly-10 zetben, a 4. ábra a lakat keresztmetszete, a 3. ábra A—B vonala mentén, az 5. ábra a lakat hosszmetszete, nyitott helyzetben, a 15 6—11. ábrák pedig részletrajzok. A hengeres (a) lakattok belsejében, a hosszközéptengely helyén, a (b) orsó van elhelyezve, melynek két végére egy-egy (c), illetve (d) tárcsa van erősítve. A (c) 20 tárcsa alkotja a lakattok fedőlapját, a (d) tárcsa pedig a tok fenekére helyezett (f) rugóra van felfektetve. A (b) orsónak a (c) fedőlap felé eső (g) vége meg van vastagítva és a megvastagított részből a 25 (h) kampó áll ki, mely a lakat záró helyzetében belényülik az (i) lakatkengyel vájatába. Az (a) lakattok palástján, egymás mellett, keresztirányban haladó (j) csatornák vannak vágva, ezek folytatásában 50 pedig (k) nyílások vannak a paláston elrendezve. (1. ábra). Az (a) tok palástjának belső oldalára, hosszirányban haladó (1) reteszrúd van erősítve, melyen (m) bevágások vannak. A (b) orsóra az (n) tárcsák -55 ban folytatódó (o) hüvelyek vannak húzva, melyeknek kerülete (p) bevágások'' kai van ellátva. Ezeken kívül, a tárcsák szélén egy nagyobb (r) bevágás van, mely az (1) reteszrúd átbocsátására szolgál (6. és 7. ábrák). A mellső (n) tárcsa a meg- 40 vastagított (g) orsórész peremének, a hátsó (0) hüvely pedig a (d) tárcsának támaszkodik. Az (1) reteszrúdon annyi (m) bevágás van, amennyi az (n) tárcsák száma és a bevágások, a tárcsáknak megfelelő tá- 45 volságokban helyezkednek el egymástól. Az (a) lakattok belsejében, a tok belső oldalához simuló (s) gyűrűk vannak elhelyezve, melyeknek száma megegyezik az (n) tárcsák számával. Az (s) gyűrűkből 50 egy-egy (t) borda áll befelé, amely oly nagy, hogy az (n) tárcsák bármelyik (p) bevágásán átbujtatható és amely borda a megfelelő (n) tárcsa valamelyik <(p) bevágásában helyezkedik el. A gyűrűknek 55 egy-egy (v) füle van, mely fül átbújik az (a) tok (j) hasítékán, úgy, hogy a fülnél fogva, az (s) gyűrűk kívülről állíthatók. A gyűrűk palástján betű- vagy számjelek vannak, melyek közül egy-egy jel, az (a) 60 lakattok (k) nyílásán át, kívülről látható. A lakat zárt helyzetében a (h) akasztókampó belekapaszkodik az (i) lakatkengyel vájatába és a kengyelvégnek a lakattokból való kihúzását meggátolja. Ebben a 65 helyzetben az (n) tárcsák az (1) reteszrúd (m) kivágásaiban feküsznek (3. ábra), azonban úgy vannak elforgatva, hogy a lárcsák (r) kivágása és az (1) reteszrúd nem fedik egymást, aminek folytán a tár- 70 csák a reteszrúd hosszirányában nem mozgathatók el. A helytálló tárcsák megakadályozzák a (b) orsónak a lakattokba való benyomását — minthogy a (g) orsórész pereme a mellső (n) tárcsára támaszkodik 75 — és így a (h) kampó nem húzható ki az (1) lakatkengyel vájatából. A lakat nyitásánál a (v) füleknél fogva az, (s) gyűrű-