104576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan bányák elfúlásának megelőzésére, valamint már elfúlt olyan bányák vízmentesítésére, melyek fekvő rétege (alapkőzete) mészkő vagy dolomit

Megjelent 1933. évi november hó 2-án. <mÉ^M? . -MAGYAR KIRÁLYI X^fflft SZABADALMI BIRftSAG SZABADALMI LEÍRÁS 104516. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Eljárás olyan bányák elfulásának megelőzésére, valamint már elfúlt olyan bányák vlzmentesítésére, melyek fekvő rétege (alapkőzete) mészkő vagy dolomit. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos Dorog". Bejelentés napja 1930. évi junius hó 5-ike. Azokat a bányákat, melyeknél a hasznosítható telep, pl. szén, fekvőjét triász mészkövekből vagy dolomitokból való medence alkotja, ezen fekvőrétegek elkarszto-5 sodása folytán állandóan fenyegeti az e rétegekből való vízbetörés és ennek folytán az elíulás veszélye. Az említett veszély preventív elhárítására vagy már elfúlt bányák vízmentesítő tésére korábbi 102234. 1. számú magyar szabadalmam értelmében úgy járhatunk el, hogy cementes tömedékanyagot a külszínről furólyukon vagy fúrólyukakon át a hasznosítható telep fekvőrétegét átszelő 15 karsztpatakba vagy karsztpatakokba vezetünk be. A találmány célja az ilyenféle eltömési vagy eldugaszolási eljárások gyakorlati kivitelének jelentékeny mérvben való meg-20 könnyítése. A találmány abban van, hogy a fúrólyuk lemélyesztése közben vagy ez után a fúrólyukba a tömedékanyaggal töltendő üreget, karsztpatakot tartalmazó réteget 25 alkotó kőzetet megtámadó vegyszert vezetünk be és e vegyszer segélyével a tömedékanyagnak a fúrólyukból az üregbe vagy karsztpatakba való átmeneteléhez szükséges összekötő utat bővítjük, vagy, 30 amennyiben ilyen összeköttetés még nem volna, a kellő bőségben létesítjük. Az új eljárás lehetővé teszi, hogy a cementes tömedékanyag bevezetésére való fúrólyukat a tekintetbe jövő körzeten be-35 lül bárhol lemélyeszthessük, míg eddig a bányászatban szokásos és gyakran bonyolult kutatási módszerek igen gondos alkalmazására volt szüksége annak biztosítására, hogy a fúrólyuk valóban a tömedékanyaggal töltendő karsztpatakba, il- 40 letve üregbe találjon, amit a fúrólyuk nyelőképessége alapján lehet megállapítani. A találmányt a továbbiakban a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely pél- 45 daképen és vázlatosan egy még fel nem tárt bányatelep egy részének függőleges metszetét mutatja. A rajzon (A) a hasznosítható telep, pl. kőszén, (C) a mészkő- vagy dolomit-fekvő- 50 réteg, (D) az ezen réteget átszelő karsztpatak, (B) egy agyagos közbenső réteg, melyet gyakran találni az (A) hasznosítható telep és a (C) fekvőréteg között. (F) az (E) kiilszínről telepített mélyfúrólyuk. 55 A rajz szerint az (F) fúrólyuk nem talált a (D) karsztpatakba. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a mészkő apró repedéseit, ezek hiányában pedig az (FI) mészkőpadok kö- 60 zötti hézagokat a fúrólyukba beadagolt vegyszerrel az (F) fúrólyuk és a betömendő üregek vagy (D) karsztpatak között kimaratjuk, illetve kioldjuk s így a fúrólyuk és az üregek közötti kapcsolatot ki- 65 tágítjuk vagy létesítjük, úgyhogy ezen át az eltöméshez szükséges mennyiségű cementes homokot, kavicsot az (F) fúrólyukból eredményesen lehet a (D) karsztpatakba beadagolni. 70 Vegyszernek előnyösen a fekvőréteg kőzetét oldó savat (sósavat, salétromsavat, stb.) használunk és ezek adagolása saválló anyagból való vagy ilyen anyaggal bevont, pl. bekátrányozott fúrórudazaton át 75 vagy a fúrólyuk béléscsövén át történhet oly módon, hogy abba tölcsér segítségével állandóan kevés vizet folyatunk,