104574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukból vagy kaucsukszerű anyagokból álló, vagy ilyeneket tartalmazó tárgyak előállítására, kaucsuknak vagy hasonló anyagoknak vizes diszperzióiból

— 2 — könnyen diffundáljon a környező vizes diszperzióba. Az illanó oldószer elpárolgása után a leválasztó alzaton visszamaradó vékony rétegnek nagy koncentrációban kell 5 tartalmaznia oly koagulálószert, amely a vizes diszperziót szilárd gel-ló képes koagulálni; kell továbbá, hogy az alzatot megnedvesítse úgy, hogy ezen folytonos hártya keletkezzék, nem pedig egymástól elkülö-10 nített cseppek sorozata; kell, hogy a hártyát magát is a vizes kaucsukdiszperzió könnyen nedvesítse; kell, hogy a rendesen többé vagy kevésbé alkaliás vizes diszperzióban lévő anyagok ne csapják le tökéle-15 tesen vagy ne tegyék másként hatástalanná a kooagulálószert. A legcélszerűbb alakjában a koagulálófolyadék oly oldatból áll, mely nem illanó savat, koaguláló sót vagy koaguláló sónak 20 és savnak keverékét tartalmazó,, illékony és kevésbé vagy egyáltalában nem illékony oldószer keverékével készített oldatából áll, melynek összes alkatrészei célszerűen vízben oldhatók. Ha a leválasztó alzatot, pl. 25 mártás révén, ily oldattal bevontuk, az illékony oldószer gyorsan elpárolog és a koagulálószer az alzat felületén félszilárd vagy viszkózus hártya alakjában marad vissza; a koaguláló hártya viszkozitásánál vagy fé-30 lig szilárd állapotánál fogva nem törekszik az alzat mélyebb pontjai felé folyni és nem is tolódik el a bevont mártóalzatnalc a kaucsuktejbe való mártásakor. Koaguláló anyag gyanánt célszerűen 35 többértékű fém sóját használjuk. A kétértékű fémek, pl. magnézium, alkaliföldfémek, cink, réz, kobalt, kadmium, ferrovas, ólom, nikkel és mangán sói a legelőnyösebbek, azonban három- vagy négy-40 értékű fémek, pl. alumínium, antimon, króm, molibdén, ón, tórium, vanádium, cirkónium vagy ferri-vas sóit is használhatjuk. Általában ezen fémek kloridjai és nitrátjai a legalkalmasabbak, mivel könnyen 45 hozzáférhetők és igém könnyen oldhatók vízben, és szerves oldószerekben is, azonban némely fém esetében a bromidok, jodidok, fluoridok, klorátok, bromátok, perklorátok, szulfátok, perszulfátok, tioszulf átok, perman-50 ganátok, kromátok, hipofoszfitek, tiocianátok, nitritek, acetátok, formiátok, szalicilátok, laktátok és oxalátok elengedően oldhatók vízben és más oldószerekben is, hogy használhatók legyenek. Ezen koaguláló sók kő-55 zül többen oldhatók szerves oldószerekben is, pl. metil, etil, vagy amilalkoholban, glikolban, glicerinben, acetonban, éterben, etilacetátban vagy más eszterekben, széndiszulfidban vagy kloroformban. Ha a koagulálószert két, különböző illó- 60 képességű oldószer keverékében oldjuk, úgy nagyobb illóképességű oldószer gyanánt célszerűen valamely illanó szerves oldószert használunk, még pedig célszerűen olyant, amely a kaucsukot nem duzzasztja 65 számbavehetően, mint pl. a metil- vagy etilalkohol, acetoni, vagy etilformiát vagy acetát, habár vizet is használhatunk nagyobb illóképességű oldószer gyanánt. Kisebb illóképességű oldószerként vizet vagy 70 valamely magasabb monohidro-alkoholt, vagy valamely vízben oldható észtért, glikolt vagy glicerint használhatunk. Sok esetben nem lesz szükséges külön vizet hozzáadnunk, mert kristályvizet tartalmazó sók- 75 nak illanó szerves oldószerben való oldata az illanó oldószer túlnyomó részének elpárolgása után gyakran oly maradékot hagy hátra, amely éppen a megfelelő koncentrációban tartalmaz vizet és illanó oldó- 80 szert, hogy folyékony, de mégis kellő nagy viszkozitású legyen. Más esetekben a só vagy az oldószer vagy mindkettő elegendően higroszkópos, hogy az illanó oldószer elpárolgása közben a levegőből elnyelt ned- 86 vesség a hátramaradó sónak vagy koaguláló anyagnak a kellő folyékonyságot biztosítsa ahhoz, hogy egyenletes hártya jöjjön létre, anélkül, hogy a réteg az alzat felületén lefolyna. 90 Ha maga a koagulálószer is cseppfolyós, vagy ha ennek telített oldatai teljesen folyósak, úgy célszerű lehet viszkózus folyadékot, pl. glicerint vagy sűrű szörpöt használni az oldószer nem párolgó alkatrésze 95 gyanánt. Célszerű lehet továbbá kolloidokat, pl. gumi-arabicumot, cellulozaes ítert, polimerizált vinilacetátot vagy más oly anyagokat hozzáadni, amelyek a koagulálós"zerrel és az oldószerekkel keveredhetnek 100 és az illanó oldószer elpárolgása után visszamaradó hártya viszkozitását fokoznák. A kaucsuktejnek vagy más kaucsukdiszperzióknak többértékű fémek sói segélyével való koagulálása a savas koagulálással 105 szemben előnyös. Igy a koagulum struktúrája olyan, hogy kellően koagulált és kellő szilárdságú bevonatot kapunk, amely a rendes feldolgozási műveleteknek alávethető, gyorsan és nehézség nélkül szárítható és 110 az elváló száraz kaucsuk minden tekintetben a legkiválóbb minőségű. Azonban a többértékű fémek alkaliás oldatokban oldhatatlan hidroxidokat vagy oxidokat képeznek. Ennélfogva oly esetekben, amidőn 115 ezeni fémek sóit használjuk koagulálószer gyanánt, a sók vékony kaucsukhártyát koagulálnak, azonban a fém hidroxidja vagy