104500. lajstromszámú szabadalom • Fonalfelvető szerkezet

Megjelent 1932. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 104500. SZÁM. — XIV'b. osi'TÁLY. Fonalfelvető szerkezet. ZSoczower Hermáim technikus Wien. A bejelentés napja 1930. évi február hó 28-ika. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi április hó 15-ike. Fonalfelvető szerkezeteknél ajánlották már az orsóknak az orsókeretben a, fordító -sínre merőleges elrendezését, ahol is az or­sókat csoportosan és a fordítósínnel szöget 5 bezáró síkban helyezték el oly célból, hogy az egy fordítósínhez menő fonalakat, me­lyeknek összességét az alábbiakban fonal­mezőnek nevezzük, egymáshoz, ^ö^lítsó!^'' Az isimért szerkezeteknél azombajt az'oisó- : 10 tengelyek függőlegesek, a fonalanezők pe­dig vízszintesek voltak. Ennek : az^ vojt következménye, hogy — az eg.ész felvető szerkezet azonos orsószámát felí'^elifezve — vagy az orsókeretnek nagy fpnékMületet 15 kellett adni, vagy pedig nagy szánjai, más felett fekvő fonalmező elrendezése ese­tében, sok fordítósín kellett és így a fonal­vezetés bonyolulttá vált. A találmány értelmében e hátrányokat 20 úgy küszöböljük ki, hogy a feséítósínt me­rőlegesen keresztező orsóteng^lfoíket vízr-i szintesen vagy a vízszintessel legfeljebb í'O -ot bezáró szögben rendezzük el, ami ál­tal a fonalmezők függőleges helyzetűek 25 lesznek és ezáltal — újra azonos orsószá­mot feltételezve — a fenékfelulet nagysá­gát, illetve a fordítósínek számát mini­mumra csökkenthetjük. Minthogy a mun­kahelyiségekben nem a magassággal, mely 30 rendszerint csak tökéletlenül használható ki, hanem az alapfelülettel kell takarékos­kodni, a találmány szerinti 'szerkezet alak ja a munkahelyiség szempontjából lehető legkedvezőbb, anélkül, hogy felépítése bo-35 uyolult volna. A mellékeit rajzom a találmány szerinti felvető szerkezetnek példaképen! egy foga­natosítási alakja az 1. ábrán elölnézetben és a 2. ábrán oldalnézetben látható. 40 Valamennyi orsók tengelye vízszintes vagy a vízszintessel 30ű -nál kisebb szöget zár be, ha az orsók e kis lejtése által az orsóknak a tengelyükön való nagyobb súr­lódását és ezzel a fonalak erősebb kifeszí- 45 tését akarjuk elérni, vagy pedig ha a fel­'vető. szerkezetnek csak egyetlen orsópadja •van, melyhez az orsók tengelyének csak egyik végéi erősítjük. Az orsókat oly mó­..ólön. IWgMjuk össze (A, B, C) csoportokba, 50 hogy az' orsótengelyeknek egy-egy sora a . hozzájuk tartozó (5, 10), illetve (6, 11) for­.. d^tósíinokhiefí. képesít ferde síkban lágyon, úgy jfrogy az egy-egy fordítósínhez tartozó valamennyi, fonál függőleges síkban „fo- 55 nalmiezőliení foglaljon helyet. Az (A) cso­port orsóinak tengelyei a (2, 2i) tartókban, a (B-) csoport orsóinak tengelyei a (3S tar­tókbán nyugszanak, e tartókat az, (1) állvá­nyon rögzítjük. Az (A, B, C) stb. orsócso- 60 portoknak összes fonafai gyakorlatilag az orsótenggl^kre merőleges és szintén az (1) állványon rögzített (5) íorrdítósínekhez haladnak, itt merőlegesen irányváltozást szenvednek és a (6) borda fogain keresztül 65 a (8) vezetőléc felett a (7) láncdoronghoz, dobhoz, stb. mennek. Az (A, 13, C) orsócso­portok mögött még, hasonló kiképzésű (Al, 151) stb. csoportok vannak: ezek tetszőleges számúak lehetnek, de a rajzon csak két 70 csoportsorozatot ábrázoltunk. PJ csoportok mindegyike külön-külön fonalmezőt alkot, melyeknek (9) fonalai a hozzájuk tartozó (10) fordítósínen és (11) bordán át a (6) bordához és á láncdoronghoz haladnak. A 75 (10) fordítósípt az (5) fordítósínnél mé­lyebben kell elhelyezni, hogy a fonalak egymást ne zavarják. Hogy a legszélsőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom