104497. lajstromszámú szabadalom • Kéményelzáróajtó

Megjelent 1932. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JUHE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104497. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Kéményelzáróajtó. Ifj. Tóth Pál építőmester és ifj. Kresztyankó György lakatosmester Nyíregyháza. A bejslentés napja 1931. évi március hó 18-ika. Az eddig használt kéményelzáróajtóknak az a hátránya, hogy az ajtórések nincsenek tömítve, miáltal a korom, főleg kéménytisztításkor, e réseken át könnyen 5 behatolhat a szobába. E hátrány kiküszöbölődik a találmány szerinti kéményelzáróajtónál, minthogy ennél úgy a belső, mint a külső ajtó azbeszttel tömített horonyban záródik, ami füst- és korommen-10 tes záródást hoz, létre. A csatolt rajzon a találmány példaképpen! kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra az ajtó elölnézete a külső ajtó 15 felnyitott helyzetében, a 2. ábra az ajtó oldalnézete, a 3. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala mentén, a 4. ábra a külső ajtó zárjának elől- és 20 oldalnézete, az 5. ábra pedig a külső ajtó zárjához tartozó kulcs nézete. Az ajtó (a) kerete egy lemezdarabból van sajtolva és a sajtolt részek a keret 25 négy sarkában (b) élvonalak mentén szögecselés nélkül, hegesztéssel vannak egymáshoz erősítve. A keret homlokfelületén, az ajtónyílást köröskörül szegélyező (c) horony vonul végig, mely azbeszttel van 30 tömítve. Ebben a horonyban helyezkedik el a (d) külső ajtó (f) forgáscsapja. A (d) ajtó szélének befelégörbített (g) pereme van, mely perem az ajtó zárt helyzetében az azbeszttel tömített (c) horonyban fek-35 szik. A belső (h) ajtó széle köröskörül (i) peremmé van begörbítve, a keret belső részében pedig azbeszttel tömített (j) horony szegélyezi az ajtónyílást, melybe a belső ajtó behelyezésekor az (i) perem beléilleszkedik. A belső (h) ajtó külső 40 oldalához a rugalmas (k) kengyel van szerelve, melynek a külső (d) ajtó belső oldala, az ajtó zárt helyzetében nekifekszik. (2. ábra.) A külső (d) ajtó zárját a (d) ajtólemez- 45 ben, valamint ennek belső oldalához erősített (m) kengyelben forgathatóan ágyazott (n) csap és ebből kiálló (o) zárnyelv alkotja, mely utóbbi, az ajtó záró helyzetében behatol az (a) keret oldalán levő 50 (p) hasítékba. Az (m) csap homlokoldalán, mely egysíkban fekszik a (d) ajtó külső oldalával átmérőirányú (r) csatorna van, mely a lapos (s) kulcssizár befogadására szolgál. A kulcsszárból (t) szakáirész 55 áll ki oldail irányban, mely a kulcsiszlár Végével együttesen alkotja a kulcsszakált, e szakáirész azonban már nem fér be az (r) csatornába. A (t) szakáirész számára a (d) ajtólemezen sugárirányú (v) nyílás 60 van vágva, és a kulcs csak úgy helyezhető a zárba, ha az (n) csap oly helyzetbe van forgatva, hogy (r) csatornája, valamint a fedél (v) nyílása egy vonalba esik. Az (n) osap e helyzetéiben az (0) zárnyelv az (la) 65 keret (p) nyílásában van, vagyis az ajtó reteszelve van. A kulcsot tehát csak az ajtó reteszelt helyzetében lehet a zárból kivenni, ami közbiztonsági szempontból fontos, mert a kéményseprő tévedésből 70 nem tudja az ajtót nyitva hagyni akkor, midőn a kulcsot a zárból kiveszi. Az ajtó becsukásakor úgy a külső-, mint a belső ajtónak (g), illetve (i) pereme az azbeszttel tömített (c), illetve (j) hornyokba zá- 75 ródik, miáltal füst vagy korom az ajtó hézagain nem tud áthatolni. A külső (d) ajtó belső oldala, az ajtó zárt helyzetében