104497. lajstromszámú szabadalom • Kéményelzáróajtó

Megjelent 1932. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JUHE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104497. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Kéményelzáróajtó. Ifj. Tóth Pál építőmester és ifj. Kresztyankó György lakatosmester Nyíregyháza. A bejslentés napja 1931. évi március hó 18-ika. Az eddig használt kéményelzáróajtók­nak az a hátránya, hogy az ajtórések nin­csenek tömítve, miáltal a korom, főleg ké­ménytisztításkor, e réseken át könnyen 5 behatolhat a szobába. E hátrány kiküszö­bölődik a találmány szerinti kémény­elzáróajtónál, minthogy ennél úgy a belső, mint a külső ajtó azbeszttel tömített ho­ronyban záródik, ami füst- és korommen-10 tes záródást hoz, létre. A csatolt rajzon a találmány példakép­pen! kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra az ajtó elölnézete a külső ajtó 15 felnyitott helyzetében, a 2. ábra az ajtó oldalnézete, a 3. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala mentén, a 4. ábra a külső ajtó zárjának elől- és 20 oldalnézete, az 5. ábra pedig a külső ajtó zárjához tar­tozó kulcs nézete. Az ajtó (a) kerete egy lemezdarabból van sajtolva és a sajtolt részek a keret 25 négy sarkában (b) élvonalak mentén szö­gecselés nélkül, hegesztéssel vannak egy­máshoz erősítve. A keret homlokfelületén, az ajtónyílást köröskörül szegélyező (c) horony vonul végig, mely azbeszttel van 30 tömítve. Ebben a horonyban helyezkedik el a (d) külső ajtó (f) forgáscsapja. A (d) ajtó szélének befelégörbített (g) pereme van, mely perem az ajtó zárt helyzetében az azbeszttel tömített (c) horonyban fek-35 szik. A belső (h) ajtó széle köröskörül (i) peremmé van begörbítve, a keret belső részében pedig azbeszttel tömített (j) ho­rony szegélyezi az ajtónyílást, melybe a belső ajtó behelyezésekor az (i) perem beléilleszkedik. A belső (h) ajtó külső 40 oldalához a rugalmas (k) kengyel van sze­relve, melynek a külső (d) ajtó belső ol­dala, az ajtó zárt helyzetében nekifekszik. (2. ábra.) A külső (d) ajtó zárját a (d) ajtólemez- 45 ben, valamint ennek belső oldalához erő­sített (m) kengyelben forgathatóan ágya­zott (n) csap és ebből kiálló (o) zárnyelv alkotja, mely utóbbi, az ajtó záró helyze­tében behatol az (a) keret oldalán levő 50 (p) hasítékba. Az (m) csap homlokolda­lán, mely egysíkban fekszik a (d) ajtó külső oldalával átmérőirányú (r) csatorna van, mely a lapos (s) kulcssizár befogadá­sára szolgál. A kulcsszárból (t) szakáirész 55 áll ki oldail irányban, mely a kulcsiszlár Vé­gével együttesen alkotja a kulcsszakált, e szakáirész azonban már nem fér be az (r) csatornába. A (t) szakáirész számára a (d) ajtólemezen sugárirányú (v) nyílás 60 van vágva, és a kulcs csak úgy helyezhető a zárba, ha az (n) csap oly helyzetbe van forgatva, hogy (r) csatornája, valamint a fedél (v) nyílása egy vonalba esik. Az (n) osap e helyzetéiben az (0) zárnyelv az (la) 65 keret (p) nyílásában van, vagyis az ajtó reteszelve van. A kulcsot tehát csak az ajtó reteszelt helyzetében lehet a zárból kivenni, ami közbiztonsági szempontból fontos, mert a kéményseprő tévedésből 70 nem tudja az ajtót nyitva hagyni akkor, midőn a kulcsot a zárból kiveszi. Az ajtó becsukásakor úgy a külső-, mint a belső ajtónak (g), illetve (i) pereme az azbeszt­tel tömített (c), illetve (j) hornyokba zá- 75 ródik, miáltal füst vagy korom az ajtó hézagain nem tud áthatolni. A külső (d) ajtó belső oldala, az ajtó zárt helyzetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom