104477. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfrekvenciájú áramok frekvenciájának ritmikus változtatására

Megjelent 1932. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104477. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Berendezés nagyfrekvenciájú áramok frekvenciájának ritmikus változtatására. Telefunken Gesellschaft für Drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi május hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi junins hó 25-ike. Ismeretes, hogy .a nagyon rövid hullámokkal dolgozó drótnélküli jelátvitelnél az ú. n. F a d in g - j e 1 en s é g sokszor zavarokat okoz. Kitűnt a megfigyelések folya-5 mán, hogy sok esetben elegendő a hullámhossz vagy a frekvencia igen jelentéktelen megváltoztatása ahhoz, hogy a.z átvitel máris teljesen kielégítő legyen. Éppen ezért javasolták az adott rövid hullámok 10 frekvenciájának periodikus, pl. másodpercenként néhány ezerszer való változtatását, minek következtében az e változtatás közben nyert legkedvezőbb frekvenciának megfelelő energiarész, a változtatás pe-15 riodusának megfelelően, a zavaró Fadingie lenség nélkül éri el rendeltieitéisii helyéit, úgy hogy zavartalan távíró-, illetőleg távbeszélő összeköttetést kapunk. A frekvenciának e gyors ütemű, mesterséges változ-20 tatását a következőkben rezegtetésnek nevezzük. A feladat a rezegtetésnél abban áll, hogy a frekvencia, illetőleg a hullámhossz csekély mértékű változtatását bizonyos 25 adott határok között pontosan megtartsuk. E feladat megoldása gyakorlati nehézségekbe ütközik. A találmány módot ad arra, hogy e rezegtetést egyszerűen és kellő pontosság-30 gal elvégezhessük. A találmány lényege abban áll, hogy a vezérlendő cső frekvenciáját befolyásoló áramkörben (pl. a cső rácsáramfcöróben) egy vagy több oly kristályt, mely képes 35 elektromos rezigéseket gerjeszteni (pl. kvarckristályt, rochellesókristályt, általában piezo-elektromos kristályt), egy vagy több esővel kapcsolunk össze, melyek ellenállását, a kívánt rezegtető frekvencia ütemében, segédváltófeszültséggel válíoz- 40 tathatjuk.' A találmány szerinti berendezés néhány példakénti kiviteli alakját a rajz ábrái vázlatosan mutatják: Az 1. ábrában (a) jelöli a. vezérlendő csö- 45 vet, (1), illetőleg (r) a cső (f) izzókatódája és (g) rácsa között fekvő induktív és ohinikus ellenállásokat; (k) egy rácskristályt és (x) e kristállyal sorosan kapcsolt, induktív, kapaeitív, vagy ohmikus ellenái- 50 •lést. A,zi utóbbival párhuzamosan fekszik a; (b) izzókatódás cső, mely ráccsal is el lehet látva. A (L) induktanoián át, melynek a (g) cső, illetőleg a rács nagyfrekvenciájú áramával szemben igen nagy 55 ellenállás van, a (b) csőbe (e) segédváltófeszüttséget vezetünk, amely a, kívánt rezegtető frekvenciával bír. A (b) cső ellenállása erősen változik a (e) feszültség ütemében és ezáltal, ugyan- 60 azon frekvencia ütemében, a (g) cső rácsréigő-körében a saját hullám rácsfrekvenciájának megfelelő változásait idézi elő. Ez a hatás azzal magyarázható, hogy a kvarckristályokat, vagy általában 65 piezoeilekítroimos kristályokat tartalmazó kör önfrekvenciája nem egyetlen, meghatározott rezgésszám, hanem ez a, rezgésszám bizonyos szűk határok között befolyásolható, még pedig a kristályokká t 70 kombinált (x) ellenállással, különösen ha ez utóbbi ellenállás vakellenállás. Ha. már most ,a (b) cső ellenállása a csövet rezegtető vezérlőfeszültség elegendő nagysága és pozitív értelme mellett elegendő ki- 75 csiny, akkor a (x) ellenállás gyakorlati-