104477. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfrekvenciájú áramok frekvenciájának ritmikus változtatására

Megjelent 1932. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104477. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Berendezés nagyfrekvenciájú áramok frekvenciájának ritmikus változtatására. Telefunken Gesellschaft für Drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi május hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi junins hó 25-ike. Ismeretes, hogy .a nagyon rövid hullá­mokkal dolgozó drótnélküli jelátvitelnél az ú. n. F a d in g - j e 1 en s é g sokszor zavaro­kat okoz. Kitűnt a megfigyelések folya-5 mán, hogy sok esetben elegendő a hullám­hossz vagy a frekvencia igen jelentékte­len megváltoztatása ahhoz, hogy a.z átvi­tel máris teljesen kielégítő legyen. Éppen ezért javasolták az adott rövid hullámok 10 frekvenciájának periodikus, pl. másodper­cenként néhány ezerszer való változtatá­sát, minek következtében az e változtatás közben nyert legkedvezőbb frekvenciának megfelelő energiarész, a változtatás pe-15 riodusának megfelelően, a zavaró Fading­ie lenség nélkül éri el rendeltieitéisii helyéit, úgy hogy zavartalan távíró-, illetőleg táv­beszélő összeköttetést kapunk. A frekven­ciának e gyors ütemű, mesterséges változ-20 tatását a következőkben rezegtetésnek ne­vezzük. A feladat a rezegtetésnél abban áll, hogy a frekvencia, illetőleg a hullámhossz csekély mértékű változtatását bizonyos 25 adott határok között pontosan megtart­suk. E feladat megoldása gyakorlati ne­hézségekbe ütközik. A találmány módot ad arra, hogy e re­zegtetést egyszerűen és kellő pontosság-30 gal elvégezhessük. A találmány lényege abban áll, hogy a vezérlendő cső frekvenciáját befolyásoló áramkörben (pl. a cső rácsáramfcöróben) egy vagy több oly kristályt, mely képes 35 elektromos rezigéseket gerjeszteni (pl. kvarckristályt, rochellesókristályt, általá­ban piezo-elektromos kristályt), egy vagy több esővel kapcsolunk össze, melyek el­lenállását, a kívánt rezegtető frekvencia ütemében, segédváltófeszültséggel válíoz- 40 tathatjuk.' A találmány szerinti berendezés néhány példakénti kiviteli alakját a rajz ábrái vázlatosan mutatják: Az 1. ábrában (a) jelöli a. vezérlendő csö- 45 vet, (1), illetőleg (r) a cső (f) izzókatódája és (g) rácsa között fekvő induktív és ohini­kus ellenállásokat; (k) egy rácskristályt és (x) e kristállyal sorosan kapcsolt, in­duktív, kapaeitív, vagy ohmikus ellenái- 50 •lést. A,zi utóbbival párhuzamosan fekszik a; (b) izzókatódás cső, mely ráccsal is el le­het látva. A (L) induktanoián át, mely­nek a (g) cső, illetőleg a rács nagyfrek­venciájú áramával szemben igen nagy 55 ellenállás van, a (b) csőbe (e) segédváltó­feszüttséget vezetünk, amely a, kívánt re­zegtető frekvenciával bír. A (b) cső ellenállása erősen változik a (e) feszültség ütemében és ezáltal, ugyan- 60 azon frekvencia ütemében, a (g) cső rács­réigő-körében a saját hullám rácsfrek­venciájának megfelelő változásait idézi elő. Ez a hatás azzal magyarázható, hogy a kvarckristályokat, vagy általában 65 piezoeilekítroimos kristályokat tartalmazó kör önfrekvenciája nem egyetlen, megha­tározott rezgésszám, hanem ez a, rezgés­szám bizonyos szűk határok között befo­lyásolható, még pedig a kristályokká t 70 kombinált (x) ellenállással, különösen ha ez utóbbi ellenállás vakellenállás. Ha. már most ,a (b) cső ellenállása a csövet rezeg­tető vezérlőfeszültség elegendő nagysága és pozitív értelme mellett elegendő ki- 75 csiny, akkor a (x) ellenállás gyakorlati-

Next

/
Oldalképek
Tartalom