104455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőgáz termelésére fokozott nyomáson végzett oxigénes elgázosítással
— 3 — ból kikerülő szénsavval vagy vízgőzzel, vagy hasonló módon az elgázosíitóitér nyomására hozzuk. E nyomás elértekor a kamra és az elgázosítótér közti zsilip nyi-5 tásával a tüzelőt az elgázosítótérbe bocsátjuk, mire a zsilipet újra zárjuk, úgy hogy a kamrába, újabb adagot tölthetünk. Ha a tüzelő sok vizet tartalmaz, a zsilipkamrát úgy képezhetjük ki, hogy benna LO száríthassuk a tüzelőanyagot, pl. a nagyfeszültségű gőz közvetlen bevezetés' ' "'1 dolgozó isimért eljárás szerint. A tüzelőanyag táplálásához hasonlóan történik a salak kizsilipezése, amit azonban öblítés-15 sel is végezhetünk. Magát a generátort szokott módon, falazott hengeres aknával s esetleg önműködő hanmeltávolítószerkezettel láthatjuk el; a generátor az aránylag miagas nyomás dacára aránylag 20 nagy átmérőjű lehet, mert az aránylag alacsony elgázosítási hőmérsék folytán a. generátor köpenyében fellépő feszültségek a gyakorlatilag ellensúlyozható határok között 'vannak. 25 Ha különleges esetekben igen magas nyomásokat kell alkalmazni, akkor a példaképen említett folytonos elgázosítás helyett ajánlatos adagonként elgézosítani. Ennek megfelelően a reakció befejeztével 30 az elgázosító tér túlnyomását megszüntetjük, a maradékot eltávolítjuk és friss tüzelőadagot töltünk be. Ilyen munkamenetnél nincs szükség a zsilipekre. Az a nyomás, amelyen az elgázosítást 35 végezzük, természetesen eltérhet a távvezeték nyomásától. így pl. némely esetben ajánlatos lehet még nagyobb nyomásnál dolgozni, ha ugyanis ezáltal közvetlenül olyan erőgázt kapunk, mely már a $0 szénsav kimosása után megfelelő összetételű és fűtőértékű. Ilyenkor a fölös nyomásenergiát célszerűen az eljárásban használt segédgépek hajtására hasznosítjuk. De viszont lehet a gáztermelő térben 15 a nyomás alacsonyabb is, mint amennyi a távvezetéshez szükséges; ezen esetben a gáz nyomását közvetlenül a termelés után vagy az egyes tisztítási és neimesítési műveletek között fokozatosan növelhetjük a kívánt végső értékre. 50 Szabadalmi igények: 1. Eljárás erőgáz termelésére bitumenes tüzelőanyagok vagy gáztalanítási maradékok elgázosításával, melyet az jellemez, hogy az elgázosítást 2 atm.-át 55 meghaladó, célszerűen 10—100 atm. nyomáson olyan elgázosító közeggel végezzük, mely oxigénből vagy oxigéndús levegőből és bőséges mennyiségű, legalább 50% vízgőzből áll. 60 2. Az 1. alatti eljárás változata, melyet az jellemez, hogy a termelt gázt nyomásának hasznosítása mellett közvetlenül nemesítjük, pl., a szénsav és a kondenzálható szénhidrogének kimosása, ka- 65 talitos átalakító reakciók stb. segélyével. 3. Az 1. és 2. alatti eljárás változata, melyet, iaz, jellemez, hogy az elgázosító kö -zegben annyi vízgőz van, amennyinek 70 jelenléte folytán az elgázosítási reakció már 600—900°-nál megy végbe és az elgázosított szénnek nagyobb része alakul át szénsavvá, mint szénoxiddá. 4. Az 1—3. alatti eljárás változata, melyet 75 az jellemez, hogy a nyomás alatt termelt gáznak a további feldolgozási fokozatok foganatosítása előtt vagy után végzett expandáltatását erőtermelésrö használjuk fel. 80 5. Az 1—4. alatti eljárás változata, melyet az jellemez, hogy a tüzelőanyaghoz katalitos adalékokat keverünk. 6. Berendezés az 1—5. alatti eljárás foganatosítására, amelyet egy függélyes el- 85 gázosító <akna és a tüzelőanyag betáplálására, továbbá a hamu eltávolítására való kettős zárral ellátott zsilipkamrák s ezekbe nyíló gáz-, vízgőzsitb. vezetékek jellemeznek. 90 7. Berendezés az 1—6. alatti eljárás foganatosítására, jellemezve az elgázoísító•akna alatt elrendezett vízmedencével, melyből a hamu vízzel együtt időszakosan távolítható el. 95 1',-illas nyomda. Budapest
