104446. lajstromszámú szabadalom • Henger- vagy hasábalakú előrehajtólemez alagutak és hasonlók kivájásához

ezáltal a súrlódását csökkentsük, másrészt azonban azért is, liogy a lesülyedő törekvését ezáltal is ellensúlyozzuk. A rajz 1. és 2. ábrája a találmányi gondolat 5 szerint kiképezett, hengeralakú eiőrehajtólemez egy foganatosítási alakját, hosszmetszetben és keresztmetszetben mutatja. A 3. ábra, a találmány második foganat o-10 sítási alakja gyanánt, a találmány szerint kiképezett, hasábalakú előreh ajtólemez keresztmetszetét tünteti lel, míg a 4. és 5. ábra a harmadik foganatosítási alakot, hosszmetszetben, illetve kereszt-15 metszetben láttatja, végül a 6—8. ábrák ehhez tartozó, egyes részleteket nagyobb léptékben mutatnak. Az elül (s) élben végződő (a) előrehajlólemeznek, elülső, alsó részén, a kissé fel-20 felé irányuló (al) felülete van; e felület lejtésének mértéket az 1. és 4. ábrán távolságmérő nyilak tüntetik fel. Az (al) felület felfelé való lejtésének mérve úgy van megszabva, hogy az egész lemeznek 25 ezáltal előidézett íeihr.jtása, előrehajíás közben, általában véve, legalább körülbelül kiegyenlíti az önsúlya és a rá nehezedő tömeg súlya által okozott, lefelé siilyedési törekvését. A lemeznek ez az 30 elülső vékonyodása, szükség szerint felfelé messze terjedhet. A lemez továbbá a felső hátsó (a2) részén és esetleg a hátsó oldalain is (1. és 4. ábra) hátrafelé kissé vékonvodhatik, hogy súrlódása e részen 35 csökkenjen és hogy az elülső részének siilyedési törekvése ezáltal is ellensúlyozva legyen. Az (s) lemezéi ékfeliilete, az ékfelület irányában eltolható (b) késlemezekkel, fokozatosan meghosszabbíthatóra 40 van kiképezve. A 6. ábra ezt a kiképzést nagyobb léptékben mutatja: a (b) késlemezek eszerint, a rájuk ható és pl. a lemezéi belsejében elrendezett (c) nyomósajtók segélyével, néhány centiméter hosz-45 szuságban, a lemezéi normális, külső szélén túl, egyenkint előretolhatok és visszahúzhatok. Az 1—3. ábrákon feltüntetett, foganatosítási alaknál az (a) lemeznek a palást-50 felületéből rézsútosan kifelé állítható (d) felületei vannak. Ezek a felületek, amint ezt a 2. és 3. ábra mutatja, egyrészt a lemezpalást alsó részén és másrészt oldalt vannak elrendezve. A (d) felületek, amint 55 ez fel van tüntetve, a palástfelületnek ablakszerű (e) nyílásaiban vannak elrendezve; lehetnek közvetlenül egymás mellett vagy az ablakokban elrendezett, merevítő támaszrudak által egymástól el is választva. Amint az 1. ábrán látható, a 60 (d) felületek egyik végükön az (e) palástnyílásban horogszerűen lehetnek megerősítve és másik végükre az (f) nyomósajtók hatnak, amelyek segélyével a (d) felületeket rézsútosan, lejtősen, kifelé lengethet- 65 jiik vagy a hátsó lemezpalástfelület irányába befelé téríthetjük. A (d) felületeknek alsó, az (f) sajtók behatása alatt álló vége a (dl) orral van ellátva (1. ábra), amely errok a kifelé való lengetésük mér- 70 vét határolják. Az (f) sajtók viszont olymódon vannak méretezve, hogy kiliuzásuk már előbb határolva van, mint ahogy a (dl) orrok a palástfelületre fekszenek fel, úgy hegy ezek ütközőit a sajtók nem ron- 75 csolhatják szét. A (d) felületek úgy abban az esetben, amikor az előrehajtólemez hengeralakú (1. és 2. ábra), mint abban az esetben, amikor hasábalakú (3. ábra), az (a) lemez keresztmetszetének tengelyeire 80 szimmetrikusan vannak elrendezve. Ha egy vagy több, egy csoportot képező (d) felületet rézsútosan, kifelé állítunk, akkor ezek a lemez további előrehajlásánál, a felületük irányában, eltérítő hatást fejte- 85 nek ki a lemezre; az alsó (d) felüleletek emellett az (al) felületek felhajtó hatását elősegíthetik. A (d) felületek azonban az előrehajtólemez keresztmetszetének tengelyeire, szimmetrikus elrendezésük kövei- 90 keztében, a lemez hossztengelyéhez képest, nem fejthetnek ki forgatónyomatékot. A palásífelületh;')! rézsútosan, kifelé lengethető felületrészek helyett, a lemeznek az előrehajtani irányából való ki tó- 95 rítésóre, a 4. és 5. ábra szerint, a palástfelületre haránt'i'ráinyban, úszony szerűen előretolható, rézsútos (g) felületekot rendezhetünk el, amelyek harántirányban, oldalt, fcint ós lent,, a lemezfelületre ke- too resztben, a (h) nyomósajtókkal tolhatók előre és húzhatók be; e felületek, lejtősségük folytán, az (a) lemezt, előrehajtába kczl'cn, ugyancsak az egyik vagy másik oldalra., illetve felfelé térítik el. A (g) fe~ 105 Jületek, a 7. ábra szerint, egymás mögött ,6s így egymást alátámasztva. többesével lehetnek elrendezve és lejtésük, amint ezt a S. ábra példaképpen tünteti fel, állíthatóra is kiképezhető, pl. a kicserélhető (i) no ,ék darabok segélyével. Ily módon nem ,esak a.z eltérítés nagysága, hanem annak Iránya is szabályozható. Ehelyett azonban, különböző irányú, váltakozva alkalmazható ékfelületcsoportck is lehetnek elren- 115 .dezve. A (d), illetve (g) felületek hatását, ,ekkor még azáltal is elő leltet segíteni., hogy az (s) lemezéinek ékfielületét a.z (a)