104439. lajstromszámú szabadalom • Hűtőszerelék lőfegyvereken
Megjelent 1932. évi október hó 1-ón. MAGYAR KIEÁLYI jKUH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 104439. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Hűtőszerelék lőfegyvereken. Waffenfabrik Solothurn A. G. cég* Solothurii (Svájc), mint Mantll Alexander dr. wieni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi március hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi május hó 17-ike. Már ismeretesek olyan lőfegyverek, melyeknél a csövet abból a célból, hogy az lövéskor hideg maradjon, fémköpeny veszi körül, melynek anyaga jobb hővezető, mint 5 a cső anyaga (acél). A lőfegyverek mindinkább növekedő tüzelési sebességei és hosszabb lövéstartamai mellett az ilyen hűtőelrendezéssel elért eredmények nem kielégitőek. A felmelegedett hűtőköpeny 10 külső felülete és a hűtőköpenyt övező levegő közötti hőkicserélődés ugyanis kisebb, mint a hőátvitel a csőről a hűtőköpenyre. Utóbbiban, korlátolt hőfelvevőképességének megfelelően, a hő felhalmo-15 zódik és csökkenti a hő elvezetését a csőről a köpenyhez. Ennek következtében a cső a szükséglethez mért jóval kisebb számú lövés után már túlhevül. E hátránynak és okának felismerésére 20 támaszkodva, a találmány szerinti hűtőköpeny több anyagból áll, melyek hőtulajdonságaik szempontjából egymástól különböznek, vagyis hővezető- és hőfelvevőképességük különböző. így a réz és ötvö-25 zetei (pl. ezüsttel képezett ötvözetei is) jó hővezetők. Hűtőköpeny anyagául igen alkalmas a réz, mely a csőből a meleget gyorsan vezeti el és viszi át valamely más, rajta felfekvő, nagy hőfelvevőképes-30 ségű anyagra (pl. könnyűfémre, alumíniumra vagy ál-ötvözetekre); ez utóbbiban a meleg felhalmozódik, amennyiben sugárzás vagy átvitel útján nem kerülne azonnal és folytonosan a környező külső 35 levegőbe vagy valamely hozzá fekvő testbe. Ezeket az anyagcsoportokat, melyek tehát a hűtőköpeny anyagát alkotják, vagy egyes testekként, oldhatóan, pl. csavarokkal vagy összeesavarolással, vagy pedig oldhatatlanul, pl. szegecsekkel vagy hozzá- 40 öntéssel köthetjük egymáshoz. A különböző anyagokból álló részek alakja és kölcsönös elrendezése különböző lehet. E részek, mint hosszú gyűrűharántmetszetű testek, egymás mellett, a cső 45 hosszán végig haladhatnak, ahol is jó hővezető rész után mindig nagy liőíelvevőképességű rész következik, mely a külső levegővel vagy más továbbító közeggel érintkezik. Ha a részek egymást körülvevő 50 hüvelyek, akkor az egyes hüvelyrétegek még ki- vagy beugrásokkal (hossz- vagy harántbordákkal) kapcsolódhatnak egymásba, illetve helytálló csövű lőfegyvereknél esetleg a cső ki- vagy beugrásaiba, 55 Többnyire elegendő a hüvelyalakú hűtőköpenyt olyan egymást szorosan körülvevő két hüvelyből összetenni, melyek közül a jó hővezető anyagú (pl. réz-) hüvely belső rétegként közvetlenül a csövön fek- 60 szik fel, a nagy hőfelvevőképességű (pl. alumínium-) hüvely pedig, célszerűen nagyobb térfogatú külső rétegként, a belső hüvelyt övezi. A belső rézköpeny, mely tömörfalú hüvelyből vagy tekercselt hu- 65 zalból állhat, a esőből a meleget gyorsan tudja elvonni és a külső aluminiumköpenyhez továbbítani, mely azt kisugározza, illetve a maradékot tárolja. A rézköpenyt, mint a csővel szomszédos elemet.. 70 magasabb olvadáspontja és nagyobb kopási ellenállása különösen siklócsövű lőfegyverekhez teszik alkalmassá, melyeknél a hűtőköpeny szilárd összeköttetésben van