104439. lajstromszámú szabadalom • Hűtőszerelék lőfegyvereken

Megjelent 1932. évi október hó 1-ón. MAGYAR KIEÁLYI jKUH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 104439. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Hűtőszerelék lőfegyvereken. Waffenfabrik Solothurn A. G. cég* Solothurii (Svájc), mint Mantll Alexander dr. wieni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi március hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi május hó 17-ike. Már ismeretesek olyan lőfegyverek, me­lyeknél a csövet abból a célból, hogy az lövéskor hideg maradjon, fémköpeny veszi körül, melynek anyaga jobb hővezető, mint 5 a cső anyaga (acél). A lőfegyverek mind­inkább növekedő tüzelési sebességei és hosszabb lövéstartamai mellett az ilyen hűtőelrendezéssel elért eredmények nem kielégitőek. A felmelegedett hűtőköpeny 10 külső felülete és a hűtőköpenyt övező le­vegő közötti hőkicserélődés ugyanis kisebb, mint a hőátvitel a csőről a hűtő­köpenyre. Utóbbiban, korlátolt hőfelvevő­képességének megfelelően, a hő felhalmo-15 zódik és csökkenti a hő elvezetését a cső­ről a köpenyhez. Ennek következtében a cső a szükséglethez mért jóval kisebb számú lövés után már túlhevül. E hátránynak és okának felismerésére 20 támaszkodva, a találmány szerinti hűtő­köpeny több anyagból áll, melyek hőtulaj­donságaik szempontjából egymástól külön­böznek, vagyis hővezető- és hőfelvevő­képességük különböző. így a réz és ötvö-25 zetei (pl. ezüsttel képezett ötvözetei is) jó hővezetők. Hűtőköpeny anyagául igen al­kalmas a réz, mely a csőből a meleget gyorsan vezeti el és viszi át valamely más, rajta felfekvő, nagy hőfelvevőképes-30 ségű anyagra (pl. könnyűfémre, alumí­niumra vagy ál-ötvözetekre); ez utóbbi­ban a meleg felhalmozódik, amennyiben sugárzás vagy átvitel útján nem kerülne azonnal és folytonosan a környező külső 35 levegőbe vagy valamely hozzá fekvő testbe. Ezeket az anyagcsoportokat, melyek tehát a hűtőköpeny anyagát alkotják, vagy egyes testekként, oldhatóan, pl. csavarok­kal vagy összeesavarolással, vagy pedig oldhatatlanul, pl. szegecsekkel vagy hozzá- 40 öntéssel köthetjük egymáshoz. A különböző anyagokból álló részek alakja és kölcsönös elrendezése különböző lehet. E részek, mint hosszú gyűrűharánt­metszetű testek, egymás mellett, a cső 45 hosszán végig haladhatnak, ahol is jó hő­vezető rész után mindig nagy liőíelvevő­képességű rész következik, mely a külső levegővel vagy más továbbító közeggel érintkezik. Ha a részek egymást körülvevő 50 hüvelyek, akkor az egyes hüvelyrétegek még ki- vagy beugrásokkal (hossz- vagy harántbordákkal) kapcsolódhatnak egy­másba, illetve helytálló csövű lőfegyverek­nél esetleg a cső ki- vagy beugrásaiba, 55 Többnyire elegendő a hüvelyalakú hűtő­köpenyt olyan egymást szorosan körül­vevő két hüvelyből összetenni, melyek kö­zül a jó hővezető anyagú (pl. réz-) hüvely belső rétegként közvetlenül a csövön fek- 60 szik fel, a nagy hőfelvevőképességű (pl. alumínium-) hüvely pedig, célszerűen na­gyobb térfogatú külső rétegként, a belső hüvelyt övezi. A belső rézköpeny, mely tömörfalú hüvelyből vagy tekercselt hu- 65 zalból állhat, a esőből a meleget gyorsan tudja elvonni és a külső aluminiumkö­penyhez továbbítani, mely azt kisugá­rozza, illetve a maradékot tárolja. A réz­köpenyt, mint a csővel szomszédos elemet.. 70 magasabb olvadáspontja és nagyobb ko­pási ellenállása különösen siklócsövű lő­fegyverekhez teszik alkalmassá, melyeknél a hűtőköpeny szilárd összeköttetésben van

Next

/
Oldalképek
Tartalom