104435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főleg textilipari növényeknek kötőanyaguktól, különösen a gumiféléktől való megszabadítására

Megjelent 1932. évi október hó 1-ón. MAGYAR KIRÁLYI jKBgfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104435. SZÁM. — XIYa/1. OSZTÁLY. Eljárás főleg textilipari növényeknek kötőanyaguktól, különösen a gumiféléktől való megszabadítására. Urbain Jules Léon Thuau vegyészmérnök Páris. A bejelentés napja 1930. évi janius hó 14-ike. Franciaországi elsőbbsége 1929. évi junius hó 15-ike. A találmány textilipari és egyéb növények kötőanyagának eltávolítására való eljárás, mely szénhidrogének szulfosav vegyületeinek hatásán alapszik, melyet 5 ezek a vegyületek az említett növények rostos szöveteit egymáshoz tapasztó kötőanyagokra (a pektinekre és gumifélékre) fejtenek ki. E kezelés célja, hogy a textilipari nö-10 vényeket fonásra alkalmas rostszálakká, vagy pedig az egyéb növényeket papírgyártásria alkalmas péppé alakítsuk át. A szénhidrogének szulfosav vegyületeinek .hatága gondos adagolásnál erősen 15 oldó és kolloidáló (peptizáló), úgy hogy a pektiinek, kolloidok és gumifélék részben feloldódisak, vagy felbomlanak és szétoszlarJak és az egyes rostok felszabadulnak, miáltal a rostok ;ipa:ri alkalmazásukhoz 20 szükséges összes mechanikai megmunkálásoknak alávethetők. A rostos anyagok előkészítésének művelete két fázisban történik; a művelet emellett hidegen vagy melegen hajtható 25 végre, aszerint, amint többé vagy kevésbé gyors hatást akarunk elérni és hogy többé vagy kevésbé tiszta, és hajlékony szálakat akarunk kapni. A kezelendő rostanyagok természetének megfelelően az említett fá-30 zisak a következők: 1. Szénhidrogének szulfosav vegyületeivel történő kezelés. A rostos anyagokat mindenekelőtt áztatjuk, majd szénhidrogének szulfosav ve-35 gyülleteiből készített fürdőbe visszük, melyet ezen vegyületekből tisztán, vagy pedig tengeri só vagy egyéb ásványi sók hozzákeverésével állíthatunk elő. A fürdő sűrűsége (Baumé fokok) a kezelendő ros- 40 tolt természetétől függ. A kezelés ideje viszont aszerint változik, hogy hideg vagy meleg fürdővel dolgozunk-e. 2. Közömbösítés. Amidőn a tengeri só adalékkal ellátott 45 Vagy adíaléknélküli, szénhidrogének sulfosav vegyületeiből készített fürdő szétbontó hatását elegenidőnek találjuk, la neutralizá'lás műveletét keill végrehajtani. Ezit a műveletet, melyet öblítés előzhet meg, 50 szappanos fürdőben hajthatjuk végre, vagy pedig oly lúgos fürdőben, mely a kezelt rostos anyagok természetének megfelel és mely pl. szódát vagy nátronlúgot tartalmaz, szappanadalék felhasz- 55 nálásával, vagy anélkül. Példák. Az alábbiakban hántott kenderszálak kezelését fogjuk példaképpen ismertetni. 1. Hidegkezelés. 60 A nyers rostszálakat mindenekelőtt kellően kiáztatjuk, hogy azután öblítés útján a klorofil réteget eltá.volíthassuk és a szálakat újra lágyíthassuk. Az anyagot ezután oly fürdőbe mártjuk, meily például tengeri 65 sóból ós szénhidrogéneknek ugyanannyi rósz szulfosav vegyületéből áll, mely pl. lehet na itali n-sznl fosa v; a fürdő sűrűsége kb. 4° Baumé. E fürdőben, melyet keverni meim szükséges, a szálakat a kívánt fokú 70 hajlékonyság eléréséig áztatjuk. Ezen cél elérésiére kb. 12 óra szükséges. Ez idő eltelte után a kezelendő anyagot forró vízzel leöblítjük és az anyag természetének megfelelő lúgos hatású anyaggal közöm- 75 bösítjük.