104426. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyomásváltozási lökések átcsapó sebességének fokozására nyomóközegvezetékben, különösen légfékvezetékekben

— 2 — részei jobbra tolódnak el, ami vezetéklevegő elvezetését vonja maga után. A (b) szelep ezzel egyidejűleg lép működésbe, mert a mozgási impulzus a (c) lökőrúd-5 ban vagy sodronyban vagy más ily elemben kb. 5000 m/sec sebességgel vivődik át. Összekötőesőbe zárt folyadék alkalmazásánál a tovaiten-jedő sebesség kb. 1400 m/sec, ellenben a levegőben [az (1) nyomólégvezetékben] kb. csak 330 m/sec. max. A találmány szerinti berendezés alkalmazásánál tehát vezetéklevegőiiek a (b) szelepnél való elvezetése már akkor következik be, amikor az eredeti hullám (a)-tól (b) felé 15 tartó útjának még csak '/i*, illetve V« részét tette meg. A (b) szeleppel előidézett nyomásesés már most új, önálló hullámként halad tovább és a tömlőkapcsoláson át a legközelebbi kocsi (a) szelepéhez ér-2o kezik, ahol ugyanaz a folyamat ismétlődik. E berendezésnél a levegőhullámnak csak a tömlőkapcsolásokon kell a levegőben való hangsebességgel áthaladnia. Ha feltesszük, hogy a levegőhullám 25 1000 m hosszú vonatban a hangsebességgel halad tova, úgy e hullámnak ahhoz, hogy a vonat végéhez érkezzék, 3 mp-re volna szüksége. A találmány szerinti berendezés alkal-30 mázásánál csakis a tömlőkapcsolásokban van hangsebességgel való tovaterjedés. 1000 m vonathoz, 1-30 m kapcsolási hossz és 10 m járműhosszúság (tehát kb. 88 kocsi) esetén a csak lég-hangsebességgel való 35 tovaterjedés 115 m litra szorítkozik, ami Ü'5 mp-t vesz igénybe, míg a hátralévő 985 m út megtételéhez az (a) és (b) szelepek közötti merev, vasból való összekötőrudak esetén 0 2 mp-re az (a) és (b) szele-40 péket összekötő, folyadékkal töltött vezeték alkalmazásánál 0'7 mp-re, elektromos átvitelnél pedig 0 000003 mp-re volna szükség. Látható ebből, hogy valamely nyomásváltozási hullám a találmány szerinti 45 berendezés alkalmazásánál hosszú fékvezetékben oly idő alatt terjed tova, mely csak csekély törtrésze az eddigelé szükségelt időnek. Oly járműveknél, melyeknél elektromos 50 energiaforrások állanak rendelkezésünkre, az (a) szelepről a (b) szelepre való átvitel elektromos úton foganatosítható. E berendezés a nyomólégfékeknek teljesen végigvonuló ismeretes elektromos 55 vezérlésével szemben azzal az előnnyel jár, hogy a járművek közötti elektromos kapcsolások, melyek hosszú tehervonatnál igen kellemetlenül érezhetők, teljesen feleslegessé válnak. A szelepeknek, valamint a közöttük levő 60 átvivő készüléknek szerkezeti kivitele tetszőleges lehet. A szelepek vezérlő-alkatrészekként dugattyúkat, membránokat, gördülőmembránokat tartalmazhatnak és ezek sík tolattyúkat, körtolattyúkat, forgó- 65 tolattyiikat, szelepkúpokat, csapokat vagy más ily részeket vezérelhetnek. A szeleptokok a mellső vagy hátsó kamránál fogva csatlakozhatnak a két vezetékhez és lökővagy húzóhatással működtethetik a szóm- 70 szédos szelepet. A két szelep egyike magát a íékvezérlőszelepet alkothatja. A szelepek akként is szerkeszthetők, hogy nyomásnövekedésre reagáljanak és a fékoldó lökést gyorsan hajtsák át a veze- 75 téken. A berendezés ily alkalmazásánál csak egy-egy .külön tartályról kell gondoskodni, mely visszacsapó szelepen át a fékvezetékből töltődik fel és melyet a fékoldás alkalmával az említett szelepek kötnek 80 Össze a vezetékkel, ami ennek a több tartályból való megtöltését gyorsítja. Szabadalmi igények: 1. Berendezés nyomásváltozási lökések átcsapó sebességének fokozására nyomó- §5 közeg-vezetékekben, különösen légfékvc79tékekben, melyet az (1) vezetékhez csatolt, oly (a, b) alkatrészek jellemeznek, melyek valamely megindult nyomásváltozási lökés energiáját a vezeték 90 egy vagy több pontján a levegőben való hangsebességnél nagyobb sebességű közeg révén viszik át az egyik vezetékszakaszról a következőre és így szakaszonként ú jabb, az eredetihez képest előre- ge siető lökéseket idéznek elő. 2. Az 1. igényben védett berendezés megoldási alakja, melyet az egyik vezetékszakaszon alkalmazott két-két (a, b) alkatrész közötti kapcsolatot alkotó húzó K vagy nyomóelem (-rúd) jellemez. 3. Az 1. igényben védett berendezés megoldási alakja, melyet az egyik (a) alkatrészről a másik (b) alkatrészre való hidmnlikuis lckésiátvitel jellemez. K 4. Az 1. ierényben védett berendezés megoldási alakja, melyet az egvik (n) alkatrészről a másik (b) alkatrészre való elektromos lökésátvitel jellemez. 1 rajzlap tnell^klotto! I'allas nyomda, Budapest.