104366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek a nyerstőzeg gépi víztelenítésével való kitermelésére és nemesítésére

— 4 — sajtóknál a sajtoló,folyamathoz való ineszszemenő alkalmazkodás még akkor sem lehetséges, ha azoknlaik hidraulikus nyomásszabályozói vannak. 5 Mint már kifejtettük, a szárazanyagra vonatkoztatva több szárazport kell előteremtenünk és hozzáadnunk, mint amennyit maga a nyers tőzeg tartalmaz. A gépi úton való víztelenítés e nehéz fel-10 tétel mellett gazdaságosan csak .akkor vihető keresztül, ha a száraz adalékpor állandóan magából az üzemből nyerhető vissza.. A pornak azonban oly minőségiben kell az üzemből visszanyerhetőnek lennie, 15 hogy az a sajtókkal Való gépi nyerstőzegvíztelenítés keresztülvitelére különösen alkalmas legyen. Üj gyár üzembehelyezésénél természetesen nem rendelkezhetünk oly porral, mely 20 a munkafolyamatból származik. Ez esetben a. tőzegport légszáraz tőzeg&nyagból kell előállítanunk és az így kapott port adalékok gyaránt felhasználnunk. Az ily por nem alkalmas ugyan kiváló mérték-25 ben az eljárás keresztülvitelére, az üzem kellő vezetésénél azonban e port jobb minőségű por pótolja, melyet a. továbbiak folyamán rendes módon nyertünk vissza az üzemiből. 30 Hogy már most a sajtolt anyagból a legkiválóbb minőségű tőzegport nyerhessük vissza:, a sajtolt anyagot tovább kell feldolgoznunk, nevezetesen azt alkalmas módon fel kell aprítanunk, szitálnunk, 35 őrölnünk és megszárítanunk. A por visz szanyerésének módja főjellemvonásaiban mindig ugyanaz marad, akármelyiket '« vesszük a tőzeg következő felhasználási esetei közül: 40 1. a. sajtolt anyagot abban a nedves állapotában, melyben az a sajtóból kikerül, rostélyokon, pl. villamos távenergiát szolgáltató központokban, közvetlenül tüzeljük el; 45 2. portüzelő berendezéseiknél tőzegport állítunk elő; 3. tőzegbriketteket állítunk elő éis 4. darabos tőzeget és darabos tőzegkokszot állítunk elő. 50 Minthogy a tőzegbrikettek előállítása elsősorban jön figyelembe, az, alábbiakhoz mindenekelőtt a tőzegnemesítés ezen módját vesszük alapul, később pedig a. darabos tőzeg és tőzegkoksz kitermelését ismer -55 tétjük. Tőzegbrikettek előállításához a sajtolt anyagot a következőképpen kell feldolgoznunk : 1. A sajtolt anyag egy részét a, kazántüzelésbe kell vezetnünk, hogy szárítási és 60 energiatermelési célokra gőzt fejleszszünk. 2. Az adalékpor ama tetemes mennyiségének megfelelően, melyet a sajtolt anyagnak tartalmaznia kell, a sajtóit 65 anyag nagyobb részét adalékpor előállí -tására kell felhasználnunk. 3. A maradék a brikettek előállítása bn:: áll rendelkezésünkre. A sajtolt anyag ama része, mely a ka- 70 zántüzelésbe vezetendő, úgy, amint van, vagyis azzal a víztartalommal használható fel, mellyel az a sajtolt anyagból kikerül. Ellenben az adalékpornak és a brikettanyagnak oly víztartalma kell, hogy 75 legyen, mely 10 és 20% között ingadozik. Ekként, tehát a sajtolt anyag ama részeit, melyeket ez utóbbi célokra akarunk felhasználni, a sajtolás u'á.n még külön utószárításnak kell alávetnünk. Az utó- 80 szárítást célszerűen az energiaközpont üzennének „fáradt" hője, vagyis az erőgépek ['áradt gőze, vagy a kazánok tüzelésének égéstermékei révén, vagy mindkét hőforrás együttes felhasználásával feiganato- 85 sítjuk. Az uiánszárított sajtolt anyago' azután durvább és finomabb anyagra választjuk szél. A durvább anyagot a brikett,sajtókba, a finomabbat pedig a víztelenítő berendezésbe visszük. Ha a szétvá- 90 lasztás több finomabb anyagot eredményez, mint amennyi a nyerstőzeg víztelenílc-r.bez szükséges, akkor a fölösleget a durvább anyaggal együtt vezetjük a brikett,sajt ókba. 95 Ha az üzemi leírt módját pontosan betartjuk. akkor az a különös jelenség mutatkozik, hogy a víztelenítő folyamat mindig az üzem kezdeti szakában (vagyis minden üzemiszünet után, de nem a gyár 100 első üzembe,helyezése alkalmával) kedvezőbben és kiadósabban megy végbe, mint néhány órai üzemi időszak után,. A víztelenítési fok csökkenése miatt a sajtolt anyiag víztartalma lassanként több, mint 105 5%-kal, vagyis 48—50%-ról 55%-ra és még többre emelkedett, noha több órai üzeni után látszólag egyetlen üzemi feltételt sem módosítottunk. Azonban megállapítottuk, hogy az adalék por, mely az, üzeni no kezdetén hideg volt, a. sajtolt anyag utószárításával kapcsolatos hőkezelés folytán mind melegebbé vált, úgy hogy azt végűt 50—60^-nyi és még nagyobb hőmérséklettel kellett a nyerstőzeghez kevernünk. 115 Már most azonban a tőzegpor hideg állapotban kemény, forró állapotban azonban lágy. Ha a tőzegpor kemény és szi-