104365. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kondenzátormezőben nagyfrekvencia segélyével való diatermiás kezeléshez

Megjelent 1933. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104365. SZÁM. — VJI/e. OSZTÁLY. Berendezés kondenzátormezőben nagyfrekvencia segélyével való diatermiás kezeléshez. C. Lorenz A.-G. cég- Berliii-Tempelhof (Németország). A bejelentés napja 1930. évi július hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi julius hó 25-ike. M agy frekvencia jú rezgések segélyével keresztül vitt diatermiás kezelés céljából, amint ismeretes a kezelendő tárgyat kon­denzátormezőben helyezzük el. A konden-5 zátor ily esetekben önindukcióból ós ka­pacitásból álló zárt rezgőkörben fekszik, amelyben valamely generátorberendezés nagyfrekvenciájú rezgéseket idéz elő. Ily kezelésnél szükséges a testet úgy védeni, 10 hogy a rémből való kondenzátorlapok és a test közé szigetelőanyagból való rétegeket ikiatunk be. Ugyanis minél közelebb van a test a kondenzátorlaphoz annál erő­sei,ben melegszik fel a felülete. Beható 15 kísérletekkel megállapítottuk, hogy a dia­termiás áram a legkisebb ellenállású pá­lyák mentén helyezkedik él, azaz a nagy ellenállású zsírrétegek körül áramlik. De azokon a helyeken, amelyeken az áram a 20 zsírrétegeket megkerülni nem tudja, pl. a bőralatti zsírszöveteknél az energia legna­gyobb része elnyelődik és ezek a szövetek viszonylagosan erősen felmelegszenek. E szövetrétegek alatt fekvő belső szerve-25 ket ily módon a kondenzátormező egyál­talán nem, vagy csak kis mértékben be­folyásolja. A áramerősség fokozása, illető­leg a frekvencia megváltoztatása ki van zárva, mert akkor a test felülete erősen 30 felmelegedne. A fenti fejtegetésekből ki­derül, hogy a melegíteni kívánt részek­nek adagolása messzemenőleg a zsírréteg vastagságától függ és nehezen vihető ke­resztül. 35 Kiderült, hogy a viszonylagos mélyha­tás akkor szolgáltatja a legjobb értékeket, ha a kondenzátorlemezek a testfelülettől bizonyos távolságra vannak. A találmány értelmében a berendezést 40 tehát úgy késztíjük, hogy a távolság a kondenzátorlemezek és a test és elektró­dák közt fekvő dielektromosanyag között változtatható legyen. A berendezés ezen­kívül lehetővé teszi, hogy a kezelendő testrészt az elektromos mezőben kissé ösz- 45 sze szoríthassuk, miáltal behatóbb keze­lést érhetünk el, másrészt azáltal a kon­denzátor kör behangolása állandósítható, minthogy a mező kapacitását is állandó értéken tartjuk. 50 A találmány értelmében vett berendezés egyik kiviteli alakját a mellékelt ábrán szemléltetjük és röviden megmagyarázzuk. A nagyváltakozásu energiának a (KI) és (K2) kondenzátorlemezekhez való vezetése 55 az (L) csatolóelrendezéssel történik. A ke­zelendő (G) tárgyra a (Jl) és (J2) szige­telőanyaglapokat helyezzük és mint már ismertettük, az ábrán nem szemléltetett, valamilyen tetszőleges csa var berendezés - ÍÍO sel vagy ehhez hasonlóval a testre szorít­juk. A (K2) lap távolsága, amint az ábrá­ból látható, változtatható. Koncentrált mezőhatásnak bizonyos he­lyeken való elérésére, előnyösnek bizo- 65 nyúlt görbített elektródák alkalmazása. A (KI) elektróda meggörbítése (szaggatottan jelölve) az 1. ábrában megadott berende­zés segélyével vihető keresztül, amennyi­nyiben a (KI) kondenzátorlapot az 70 (Schl) és (Sch2) csavarokon áthaj­lítjuk. Minél nagyobb a görbület, az erővonalak annál jobban összenyo­módnak és egy bizonyos részre kon­centrálódnak. Természetesen egyenértékű, 75 hogy hajlítható vagy merev elektródákat (golyó, henger, paraboloid vagy tetszés-, szerinti más felületalak. (amint a 2. ábrá­ban szemléltettük, alkalmazunk. A talál­mány keretén belül természetesen mindkét 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom