104362. lajstromszámú szabadalom • Többrészű fürdőkád
Megjelent 1933. évi szeptember hó 242-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104363. SZÁM. — XXT/a. OSZTÁLY. Többrészű fürdőkád. Franki Jakabné szül. Feldmár Olga magánzónő Újpest. A bejelentés napja 1929. évi január hó 9-ike. A találmány oly többrészű fürdőkádra vonatkozik, amely oldalnyílásos, teknőalakú fejrészből és ennek oldalnyílásához tömítően kapcsolható lábrészből áll. 5 Az ilyen fajtájú ismert fürdőkádak több teknőalakú részből állanak, melyek vagy teleszkópszerűen egymásbacsúsztathatók, vagy pedig szögvasból való karimáiknál egymáshoz csavarolandók. A te-10 leszkópszerű egymásbacsúsztatás egyik fő hátránya, hogy az egyes teknőalakú részek közötti tömítés megbízhatóan alig létesíthető és amennyiben az összeállításkor a tömítés kifogástalannak látszik is, 15 a kád használata közben a tömítés újból könnyen megszűnhet, mert az egyes teknőalakú részek könnven és a fürdés közbeni változó terheléstől függően egyenlőtlenül deformálódnak. A teknőalakú részek ösz-20 szecsavarolásának, ámbár a tömítés szempontjából megbízhatóbbnak látszik, viszont az a hátránya, hogy az összeszerelés munkája annyira nehézkes és hosszadalmas, hogy a fürdőkád szétszedhetőségó-25 nek előnye gyakorlatban nem juthat teljesen érvényre. A jelzett hátrányokat a találmány értelmében úgy küszöböljük ki, hogy a fürdőkád lábrésze fazékszerű (azaz egyik 30 végén fenék által zárt, üreges alakzat, melynek meg nem szakított köpenyfelülete van és melynek nyílását szegélyvastagítás övezi) és hogy a teknőalakú fejrésznek a lábrész nyílását övező szegélykő vastagításnak a fejrész oldalnyílásába körös-körül való befogására szolgáló szervei vannak. Miután fazekaknak sugárirányban gyakorlatilag nem engedékeny alakjuk van, 40 nyílásuk szegélyvastagításán megbízható tömítés eléréséhez mindenkor elegendő nagy nyomást fejthetünk ki anélkül, hogy a lábrész káros deformálódásától tartanunk kei! lene. Ezenkívül a fazék ós fejrész oldalnyílása közötti kapcsolat az oldal- 45 nyílásnak hasítékos csőtoldat alakjában való készítése esetén igen egyszerű módon gyűrűs tömítés alakját nyerheti, melyet egyetlen szerv (fogantyú) működtetése által könnyen feszíthetünk vagy oldha- 50 tunk és mely tömítő hatását a fejrész tetszőleges terhelése esetén is állandóan megtartja. A fazékszerű lábrész további előnye, hogy egyrészt belső tere fürdéskor fekvő 55 elrendezésénél fogva hő-, illetve gőztárolót ad és hogy másrészt a szétszedhető fürdőkád egyik alkotóeleméül minden háztartásban egyébként is szükséges használati tárgyat (mosófazék, mosdótál) hasz- 60 nosítottunk, melyet a fürdőkádtól függetlenül külön is felhasználhatunk. Az 1. ábra a teljes fürdő vételére összeállított fürdőkád oldalnézete. A 2. ábra a kád lábrészét tűzshieílytre felál- 65 lítva mutatja és egyúttal azt dis sízieimléltetíi, hogy a kád teknőalakú fejrészével álló helyzetben mikép kapcsolható össze. A 3. ábra a két részdarab közötti tömítés nagyobb léptékű részleges metszete. A 70 4. ábra a kád teknőalakú fejrészének az 1. ábra A nyila értelmében vett homloknézete. Az 5. ábra félfürdő vételéhez szükséges lábrész tengelymetszete. A 75 6. ábra ez utóbbi lábrész használati módját szemlélteti. A 7. ábra metszetben mutatja a szétszedett fürdőkád részdarabjainak használaton kivüli egymásbahelyezését. 80
