104347. lajstromszámú szabadalom • Takaréktűzhely

— 136 — használjuk, amely esetben a felső (13) nyílást zárva, az alsó (14) nyílást pedig nyitva tartjuk. A füstgázok egy része ez esetben a (11) térből a (25, 26) nyílásokon 5 át a (21,22) .sütők körüli (23, 24) terekbe és onnan a (45, 46) nyílásokon át a (12) térbe, majd a (14) nyíláson át a (30) füstszek­rénybe jut és a (31) csövön át a kéménybe távozik. A füstgázok másik része a (28, 34) 10 és (29, 35) nyílásokon át a (32) sütő körüli (33) térbe és onnan a (39, 42, 31) csöveken át szintén a kéménybe távozik. A füst­gázok ez áramlása közben mind az (A), mind a (B) részben süthetünk és főzbe-15 tünk. A (37) nyílás arra való, hogy azon esetben, ha a (32) sütőben kenyeret vagy effélét sütünk, az e sütőben felgyülemlő gőzt időnként kibocsássuk, amely a füst­gázokkal együtt a kéménybe jut. 20 Ha az (A) tűzhelyet a (B) tűzhely nél­kül használjuk, akkor két használati eset áll fenn: 1. A felső (13) nyílást nyitva, az alsó (14) nyílást zárva tartjuk. Ekkor a füst-25 gázok a (13) nyíláson át közvetlenül a (31) csőbe jutnak. Hogy azonban a füst­gázok útját némileg meghosszabbítsuk, a (4) tartály felső szélének a (13) nyílás felé eső részére az 5. ábra szerinti (47) terelő-30 lapot helyezzük úgy, hogy a füstgázok a nyíl irányát követik. Ez esetben termé­szetesen csak a középső tűzhelykarikán főzhetünk, minthogy a sütőkhöz nem jut láng. g5 2. A felső (13) nyílást zárva, az alsó (14) nyílást nyitva tartjuk. A füstgázok útja ekkor a következő: (11) tér, (25, 26) nyílások, (21, 22) sütők körüli (23, 24) te­rek, (45, 46) nyílások, (12) tér, (14) nyílás, (30) füstszekrény, (31) cső és kémény. Ekkor főzhetünk mindhárom karikanyí­láson és süthetünk a (21, 22) sütőkben. Ha a fűrészportüzelés helyett fa- vagy széntüzelést akarunk használni, akkor a (4) tartály tetejére a 2. ábrában pontozot­tan rajzolt (48) kosárrostélyt helyezzük, amelyet a (49) adagológaraton át (1. ábra) fával vagy szénnel táplálhatunk. A fa vagy szén adagolása a (49) garat mellőzé-50 sével az (1) szekrény nyitott ajtóin át is eszközölhető. Mint már a bevezetésben említettük, a (B) rész külön is használható. Ekkor ezt a részt a földön elhelyezett és (51) ajtóval 55 ellátott (50) keretre helyezzük (6. ábra), amelynek belsejében tüzet rakunk, ami­kor is a lángok, ill. füstgázok a (34, 35) nyílásokon át a külön tűzhelyként sze­replő (B) szekrényben a már ismertetett úton haladnak. A (42) csövet, amely most 60 már természetesen nem a (31) csőbe tor­kollik, elzárjuk, a (39) csőre pedig, a hu­zat élénkítése céljából, hosszabb csövet tolunk, amely a kémény szerepét játssza. Ugyanúgy süthetünk és főzhetünk, mint 65 mikor az (A) és (B) részt együttesen hasz­náltuk. Szabadalmi igények: 1. Takaréktűzhely, azzal jellemezve, hogy két egymásra helyezett, de külön-külön 70 is használható tűzhelyrészből áll. 2. Az 1. igényben védett tűzhely kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alsó tűzhelyrész a (4) tüzelőanyagtartályt tartalmazó és két különálló (11, 12) 75 térre osztott (1) szekrényből áll, amely­nek (11, 12) terei egy-egy elzárható és nyitható (13, 14) nyíláson át a ké­ménycsővel összeköttetésben álló (30) füstszekrénnyel közlekednek. 80 3. Az 1—2. igényben védett tűzhely kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az (1) szekrény oldalaihoz (19, 20) sütő­szekrények csatlakoznak, melyekben sütők vannak olymódon elhelyezve, 85 hogy a sütők és sütőszekrények fala között (23, 24) terek vannak hagyva, jellemezve továbbá azzal, hogy az (1) szekrény oldalfalán (25, 26) ós (45, 46) nyílások vannak, melyeken át a sütő- 90 szekrények (23, 24) terei az (1) szek­rény (11, 12) tereivel közlekednek. 4. Az 1—3. igényben védett tűzhely kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az (1) szekrény (27) tüzelőlapjára helye- 95 zett felső tűzhelyrész egy (B) szekrény­ből áll, mely a (19, 20) sütőszekrények (23, 24) tereivel az (1) szekrény (27) fedőlapján kiképezett (28, 29) és a (B) rész alsó lapján kiképezett (34, 35) nyí- 101 lásokon át közlekedik, jellemezve to­vábbá a (B) szekrényben a (33) tér meghagyása mellett elrendezett (32) sütővel. 5. Az 1—4. igényben védett takaróktűz- 10 hely kiviteli alakja, jellemezve a (32) sütő tetején elhelyezett, szabályozható (37) nyílással. 6. Az 1—5. igényben védett takaréktűz­hely kiviteli alakja, azzal jellemezve, ^ hogy az (A) és (B) tűzhelyrészek ké­ménycsövei közös kéménycsőbe torkol­nak. 7. Az 1—6. igényben védett takaréktűz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom