104325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a föld belsejében megnyilvánuló villamos vezetőképesség egyenlőtlenségének vetítésére
A .következőkben a találmány szerinti eljárás foganatosítási módját példaképpen részletesen ismertetjük. Először az egyenlő feszültségű vonalak tényleg meg-5 állapított menetét, illetve alakját rajzoljuk fel és ezután a mérés útján meghatározott, mindenik vonalhoz tartozó eszményi görbét állapítjuk meg. Eszményi egyenlő feszültségű görbe alatt .az egyenlő 10 feszültségek vonalának az adó elektróda azonos térbeli elrendezése mellett kísérletsorozat útján középértékben megállapított alakját vagy az egyenlő feszültségű vonalnak az adóelektróda térbeli elhelye-15 zéséből kiszámított alakját értjük, mindkét esetben teljesen egyenletes talajra vonatkoztatva. Az, egyenlő feszültségek vonala eltérő vezetőképességű rétegek, illetve villamos szempontból nem homo-20 gén, megváltozott vezető,képességű tömegek fölött vagyis zavaró testek fölött eltér attól az eszményi alaktól, amelyet zavarmentes területen venne fel és csupán a zavaró testen túl megy át ismét 25 fokozatosan az eszményi vonalba. Ha a mérés segélyével megállapított görbe különböző pontjaiban az eszményi görbétől való vízszintes eltéréseket számítással vagy grafikus úton meghatározzuk, akkor 30 az egyenlő távolságban levő pontoknak zárt görbévé kell egyesülniök, amelynek alakja a zavaró test alakjától függ. A mérés segélyével megállapított egyenlő feszültségek vonalán fekvő pontok távol-35 sága az egyenletes talaj számára meghatározott egyenlő feszültségek megfelelő vonalától rígy határozható meg, liogy a megzavart feszültségek vonalán fekvő pontból a zavarmentes feszültségek vo-40 nalára merőlegest bocsájtunk és ezt -a t ci~ volságot az értékelésnél mértékadónak vesszük, vagy pedig különösen azon esetben, ha hosszant elnyúló zavaró testről van szó, a pontnak az egyenlő feszültsé-45 gek eszményi vonalától a zavaró test csapás irányában való távolságát állapítjuk meg. Adott esetben megengedhető, hogy a viszonylagos távolságokat bármely más irányban határozzuk meg. 50 A megzavart szakasz közepén a görbe önmagát keresztezheti, ha véletlenül a mérés segélyével meghatározott egyenlő feszültségek vonala a legkisebb alakváltozásnak mindig a zavaró hatás felett 55 fekvő semleges szakaszába az ugyanazon zavaró hatás folytán bekövetkező ellenkező irányú legnagyobb alakváltozás két szakasza közé esik. Ez a szakasz azonban figyelmen kívül hagyható, mivel legtöbbször a zavaró körülmény helyének meg- 60 állapításáról, illetve valamely lerakódás terjedelmének elhatárolásáról van szó. Nem szükséges továbbá, hogy az egyenlő eltérések értékeit viszonylagos egységekben fejezzük ki, sőt ezek a viszonylagos 65 értékek a mezőben való egy vagy több mérés útján a talajba,n keringő összáram, illetve feszültség tört része gyanánt tekinthetők és határozhatók meg, úgy liogy ilyen összehasonlító mérések segélyével 70 az egyes görbék számára abszolút értékek kaphatók. A mellékelt rajz ,a. találmány szerinti eljárás segélyével való értékelés útján meghatározott görbéket tünteti fel. A tel- 75 jesen egyenletes, vagyis homogén terepen párhuzamosnak feltételezett (1) és (2) vonalakat, amelyek az egyenlő feszültségek vonalait képviselik, a nagyobb villamos vezetőképességű (3) lerakódás 80 hatása egyébként azonos viszonyok mellett eltéríti, aminek következtében azok a (18, 19) vonalak alakját veszik fel. Az egyenlő feszültségek szomszédos vonalai, amelyekről feltehető, hogy eszményi alak- 85 jakban az (1) és (2) vonalakkal szintén párhuzamosak, a (15, 16, 17, 20, 21) és (22) görbék alakját veszik fel. A mérés segélyével meghatározott egyenlő feszültségek (19) vonala a (8) 90 pontban az egyenlő feszültségek eszményi vonalától a (8—9) közzel egyenlő távolságban feküdjön. Ezt a távolságot vegyük fel egységnek. A (19) vonal a (10) pontban az eszményi alakú (1) vonaltól a (10—11) 95 közzel egyenlő távolságban feküdjön és ez a távolság a (8—9) távolság kétszerese legyen. Az egyenlő feszültségek (2) vonala a (4) és (6) pontokban az eszményi vonaltól a (4—5), illetve (6—7) közzel i0( egyenlő távolságban feküdjön. Minden távolságot az egyenlő feszültségek eszményi vonalára merőleges irányban mértünk. Hasonló módon az összes alakváltozást szenvedett vonalakon több pont ha- 10c tái'ozliató meg, amelyeik a hozzájuk tartozó eszményi vonaltól a felvett egység, a jelen esetbon a (8—9) köz n-szeresét tevő távolságban fekszenek. Ha az ily módon kapott pontokat egymással össze- 11( kötjük, adott 'esetben a középen kapott értékek elhanyagolása mellett olyan zárt görbék keletkeznek, aminők a rajzon a (12,13) és (14) görbék, amelyek az egységtávolság háromszoros, kétszeres és egy- llf szeres értékének felelnek meg.
