104324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagysúlyú tárgyaknak oly tizedes mérleggel való mérésére, amelynek mérési határa a tárgyhoz képest kicsi

Megjej l<^'i 9 33 . év i szeptember hó 15-én . / : MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104334. SZÁM. — VlI/f. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nagysúlyú tárgyaknak oly tizedes mérleggel való mérésére, amelynek mérési határa a tárgyhoz képest kicsi. Gróff István földbirtokos Nagyabony. A bejelentés napja 1930. évi december hó 4-ike. A gazdaságban gyakran előfordul, hogy élő állatot vagy hasonló nagysúlyú tár­gyat kell lemérni. Az ily nagysúlyú tár­gyak mérésére alkalmas mérleget azon-5 ban költséges voltánál fogva nem min­denki szerezheti be. A legtöbb gazdaság­ban ezzel szemben valamely kisebb mérő­határral (pl. 200—400 kg-ig terjedő mérő­határral) bíró tizedesmérleg meg szokott 10 lenni. A találmány oly eljárásra vonatkozik, amely szerint kis mérőhatárig használ­ható tizedesmérleggel oly nagysúlyú tár­gyakat is mérhetünk, amelyek az említett 15 mérőhatárt jóval (pl. 40—50-szeresen is) meghaladják. A csatolt rajz 1. ábráján a mérés elvét szemléltető diagrammot, a 20 2. ábrán a mérésre alkalmas berendezés vázlatos távlati képét, a 3. és 4. ábrán egy-egy részletrajzot szemléltettünk. A találmány értelmében a rendelkezé-25 sünkre álló tizedesmérleggel a mérendő tárgy súlyának csupán egy arányos tört­részét mérjük le és az így nyert ered­ményből szorzással számítjuk ki a teljes súlyt. 30 A mérendő tárgyat a találmány értel­mében egykarú (a, b) emeltyű (c) pontjára függesztjük (1. ábra), amelynek (B) forgó­pontja valamely szilárd alépítményre tá­maszkodik, míg szabad (A) vége a tizedes-35 mérleg hídján nyugszik. A mérendő tárgy (C) felfüggesztési pontját úgy választjuk meg, hogy ez, a (C) pont az (a, b) egykarú emeltyűt két egyenlőtlen (a) és (b) részre osztja olykép, hogy az emeltyű (B) forgópontjahoz köze- 40 lebb fekvő (b) rész az emeltyű teljes hosz­szának csak kis törtrészét (kb. V40—Vso-ed részét) tegye ki. A tizedesmérleg hídjára nehezedő (Q2) súly ekkor a lemérendő (Q) súlyhoz ké- 45 pest az (a) és (b) emeltyűkarok fordított arányában csökken. A találmány szerinti mérőeljárás kivi­telére való elrendezést a 2. ábrán látjuk vázlatosan távlati képben feltüntetve. 50 A 2. ábrán (11) számjeggyel szilárd fel­építményt, pl. házfalat jelöltünk, amelyen a (12) ágyazatban, pl. T-vasból készült (13) támasztószerv fekszik. Ez utóbbihoz van a vízszintes (14) tartógerenda egyik 55 vége, pl. szögecsekkel rögzítve. A gerenda másik vége a függélyes (15) oszlop felső végének villaalakúan kiképezett (16) ágai között van csuklósan rögzítve. A (15) osz­lop alsó végén a (17) tizedesmérleg (18) 60 hídjára támaszkodó (19) éllel ellátott (20) talp van kiképezve. A (15) oszlop függé­lyes helyzetének ellenőrzésére az oszlo­pon (21) függősúly van elrendezve. A (14) gerendán függ a teher felvéte- 65 lére szolgáló (22) lap, amely a 4. ábra sze­rint állatok felvételére alkalmas (23) ket­rec gyanánt képezhető ki és (24, 25) fel-és lejáróval is ellátható. A tiaedesmérlag betonalapján a 3. ábra 70 szerint a mérleg pontos helye megjelöl­hető, hogy azt a rajzon feltüntetett beren­dezéstől függetlenül is használhassuk más helyen és használat után könnyen vissza­helyezhessük a pontos beállításnak meg- 75 felelő helyre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom