104311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csévék előállítására

Megjelent 1932. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104311. SZÁM. — V/e. OSZTÁLY. Eljárás csévék előállítására. Ledeboer Adrián Leonard Henry mérnök Pawtucket (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 25-ike. A találmány csévéket előállító eljárásra vonatkozik. A fonal-, cérna- és szalag- és szalagalakban forgalomba hozott nagymennyiségű 5 csévét igényelnek. Ezeket eddigelé automata-esztergákon lágy fehér fából; készítették. A facsévék a gyakorlatban beváltak ugyan, de a gyártásukhoz alkalmas fa mindinkább ritkul és így az előállítási 10 költségek folytonos növekedése elkerülhetetlen. Azonkívül a faesztergák fenntartása és működtetése költséges; végül a nyersanyag nagy százalékarányú hulladékával is kell számolni. 15 A találmány szerinti eljárás útján oly csévét kapunk, mely faesztergák mellőzésével olcsó nyersanyagból készül. Célja rostos anyag-kompozicióból készült tartós, erős cséve létesítése. A cséve 20 homogén anyagból készül, melynek rostjai úgy vannak nemezítve, hogy erős és tartós végkarimák keletkeznek. Az alábbi leírás a rajzok nyomán 'a találmánynak példaképpeni kiviteli alak-25 ját ismerteti. Az 1—2. ábrák a nyersanyagot, a 3—4. ábrák a félterméket szemléltetik; ez utóbbi a rostok irányát is mutatja. Az 5. ábra a találmány szerinti kész csévé-30 nek perspektivikus képe. A 6. ábra elölnézete, részben az 5. ábrán át vett hosszmetszet. A 7—9. ábrák az eljárásnak különböző fázisait érzékeltetik, melyeknek eredmé-35 nye gyanánt a félterméket kapjuk. A 10. ábra az eljárásnak végső fázisát érzékelteti, melynek hatására a féltermékből a 4. ábra szerinti végterméket kapjuk. Az alkalmazott nyersanyag cellulozerost, mely rendesen fapép vagy papiros- éO pép néven ismeretes. Ez az anyag nem csupán kiváló minőségű csévéket ad, hanem aránylag olcsó is, mert hiszen silány faféleségekből vagy más növényi rostból is készülhet. Ha a cellulóz-pép foszlatott 45 fa- vagy növényrost szinti, akkor fehérítjük, hogy fehér csévéket kapjunk. A cellulóze rostmasszát alakos sajtóban sajtoljuk alá, mely célra az anyagot vízzel való keverés útján képlékeny alakba hozzuk. 50 Így pl. 1 gr. pépanyagra számított 1 dm3 vizet tartalmazó pép kellő plasticitású. Ha meghatározott mennyiségű pépet alkalmazunk bizonyos méretű cséve előállítására, akkor ennek keménysége a vízben 55 foglalt pép százalékarányával megfelelően változtatható. Az 1. ábrában (10) bizonyos térfogatú képlékeny cellulóz-pépet jelöl, melyet alakos sajtóban a 2. ábrában (11)-gyei 60 jelölt alakba hozunk. A 7. és 8. ábrák, vázlatosan, alkalmas készüléket szemléltetnek a cellulóz-pép kezelésére. Ez a készülék mozgatható (12, 13) sajtoló pofákból áll, melyeknek egymás felé fordított 65 felületei homorúak; a sajtoló pofák célszerűen fűtöttek. A képlékeny masszát a (18) üregben helyezzük el és azután a (19) dugattyú segélyével a (12) és (13) sajtoló pofák közötti térbe nyomjuk. A sajtoló po- 70 fák között (21) magot vagy csapot rendezünk el, miáltal a pépmasszában centrális furat keletkezik. Azután a (12) és (13) sajtolópofákra nyomást fejtünk ki, melynek