104308. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső

Megjejl<^'i933. évi szeptember hó 1-én. /: MAGYAR KIRÁLYI M^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104308. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Kisütó'cső. Allg-emeine Elektrizitáts-Gesellschaft cégr Berlin. A bejelentés napja 1930. évi december hó 29-ike. Villanó csövek egyszerű megvalósításánál, melyeknek evakuált üvegedényben két egymással szembenfekvő elektródájuk van, a gyujtófesziiltség főleg a vákuum 5 nagyságától ós a gáztöltés féleségétől függ. A csövek élettartamára való tekintettel a méretezésnél továbbá arra kell tekintettel lenni, hogy az áthaladó áram által létrehozott hőt lehetőleg gyor-10 san ós tökéletesen elvezessük. Előfordulhat, hogy maga a villanó áram termel oly hőt, amely gyakran a csövek elroncsolásához vezet, jelesül ez akkor fordul elő, ha a villanó áram fényíváttörést hoz létre 15 és ezáltal a csőben még nagyobb hőenergiák szabadulnak fel. A csövek méreteit adott kezdeti feszültségnél csökkenthetjük és élettartamukat növelhetjük, ha a találmány értelmében 20 az elektródák között szigetelőtesteket alkalmazunk. Ehhez példáiul masszaszemcsékből, pl. kvarc- kő- vagy üvegszemcsékből álló töltés alkalmas, de alkalmazhatunk közbenső rétegül szigetelőanyagból, 25 pl. agyagból vagy szilikátkőből való porózus testeket is. Miután a közbenső réteg az átütés útját megnöveli és a hőnek elvezetése, illetőleg lekötése folytán az iónlavinák képződése nehezebbé válik, azonos 30 gáznyomás és azonos elektródatávolság melleit a cső gyujtófeszültsége növekedni fog. Továbbá a csőnek a találmány szerinti kiképzésével megakadályozzuk, hogy fényív képzéséhez szükséges hő keletkez-35 zék és az eketródán izzó pontok álljanak elő. Ha azonban mégis fényív jöinne létre, úgy ez, elektródák között fekvő testek erős hűtőhatást gyakorolnak és a fényívet gyorsan kioltják. 40 A mellékelt rajzon a találmány szerinti kisütőcső foganatosítási alakjait szemléltetjük. (1) valamely villanó cső külső üvegburkolata, amelyben két (2) és (3) elektróda egymással szemben van elhelyezve. A villanó cső egész, terét, előnyö- 45 sen azonban az elektródák közötti teret, a (4) masszaszemcsékkel töltjük ki úgy, hogy a villanó áram csak a masszaszemcsék közötti hézagokban képződhet, amikor is a képződött hő hatásosan elvon- 50 ható. Mint töltőanyag kvarc-, kő-, agyagszilikát-, karborundum- vagy üvegtestek alkalmasak, de üveggyapot is használható. A 2. ábrán a (2) és (3) elektródák között 55 a (6) fémtestek vannak, amelyeket a (7) szigetelő rétegek vesznek körül. A fémtesteknek még nagyobb hőelvezető képességük van, mint az 1. ábrán lévő elrendezésnél alkalmazott töltőanyagnak. 60 A 3. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (6) fémdarabokat a szigetelés nem burkolja teljesen, hanem a (7) szigetelő réteget csak az egyes fémdarabok érintkezési helyein alkalmazzuk. A szigetelő 65 rétegéknek a (6) fémdarabokon túl kell nyúlni, hogy átütések ós fényívek ne képződhessenek. A 4. ábrán látható foganatosítási alaknál az elektródák közötti teret csak rész- 70 ben töltjük ki, például üvegszemcsékből összezsugorított testekkel, amelyek azonban az elektronvándorlás irányára merőleges teret teljesen kitöltik úgy, hogy az elektrónok e rétegeken át vándorolni 75 kényszerülnek. Az 5. ábrán a két (2) és (3) elektróda külön (12) burkolatban van, amely a (10) közbenső réteg szélső elhatárolására való