104305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, illetve fémvegyületek előállítására
Megjejl<^'i933. évi szeptember hó 1-én. /: MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104305. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás fémek, illetve fémvegyületek előállítására. Burmán Axel Sigurd igazgató Hudding-e és Renuerfelt Ivar mérnök Djursholm. A bejelentés napja 1931. évi február hó 14-ike. Svédországi elsőbbsége 1930. évi február hó 17-ike. A találmány célja különböző fémeknek vagy fémjvegyiileteknek gazdaságosán és költséges reagensek elhasználása nélkül való előállítása olyan nyersanyagokból, 5 melyek úgy amfotér fémeket, mint Al, Be, Sn, Zn, Cr, Mn, Mo, Y, W, mint nem amfotér fémeket, mint Fe Cu, Ni, Co is tartalmaznak. Az eljárás egy savas és egy lúgois keze-0 léis egymáshoz kapcsolódó olyan komibdiná,ciójétból áll, melynél a savat regeneráljiuk, költséges al kai iv eigyiületek helyeiül pedig alkáli- vagy bárium-kloridokat, különösen az olcsó konyhasót használjuk. 5 A következőkben példaképen tdisizta aüumini umveg y ii I eit ekin ek kovasavat és vasat tartalmazó nyersanyagból, pl. agyagból való előállítását ismertetjük. A példából aiz eljárásnak más anyagokra vialó allkal-3 mazásta magától adódik. A nyersanyagból elsősorban kovasiavmentes kloridoldatot készítünk. E célból az agyagot körülbelül 800°-nái pörköljük e ezután sósavval lúgozzuk, mikor iis fő-1 leg alumíniumot és vasat tartalmazó kovasavmemtes kloridoldaíot kapunk. Ebben a,z oldatban nagyobb mennyiségű alkálikloriidot, különöisen konyhasót oldunk, mint amennyi az oldatban lévő ) alumíniummal lenne egyenértékű. Az eljárás folyamén ugyanis az aluroiiniumöit klórnátrium segélyével náltriramalnminátitá alakít juk ® e célból a klórnátriumot előbb át kell alakítani. Ezt kénoxidokkal, még j piedig SO.-i, vagy SOs + O segélyével végezzük, melyek tudvalevőleg a konyhasót, sízulfátképződésie közben bontják; ezt a szulfátot azuitán az eljárás foganatosítására való kemence egy forró- zónájában ugyancsak elbontjuk, miközben a kénoxid- 40 gázok visszaképződnek, melyeiket újból friss konyhasóm hagyunk hatni, míg a szulfát bomlásából keletkező maradék a jelenlevő AlsOa-dal nátriuniialum imá to t képez. Tudjuk ugyanis, hogy a timföld náltriumszuilfáttal, a következő egyenlet szerint alakul át alumináttá: A12 08 + Naa SOé = 2 NaA10a -f S0a + 0 Ismeretes továbbá, hogy ezt a reakciót 6Eiullid jeienlié|te, vagy a szulfátot síziuil- 50 íiddá redukáló szén jelenléte megkönnyíti. A szulfid mennyiségének azonban bizonyos határon alul kell maradlnia, mert különben egy kevés, vas is oldódna és a vízzel vialó lugözáskor az oldatba menne 55 és azt fertőzné. Ennek meggátolására az eredeti klorid oldatba széntartalmú anyagot, pl. oldható szénhidrátokat, mint cukrot, klükótzt, dextránt. facukrot vagy melaszt keverünk. Eizek az anyagok a ké- 60 sőbbi hevítésnél tiszta, szeneit szolgáltatnak maradók gyanánt s egyben lényegesen likac,sóssá teszik a masszát, ami a hajtó gázok könnyű benyomulását s ezziel a reakciók jó lefolyását elősegíti. Emellett 65 úgy a szén, mint a szén által redukált fémek erőteljes katalizátorokként hatnak s gyorsítják a reakciókat. A szénhiclrátos kloridoldatot időszakosan vagy folytonosan tápláljuk egy függé- 70 lyes, ferde, vagy részben függélyes, részben vízszintes re tortába viagy hasonlóba s abban be«pár ologtatjuk. A retortát kívülről fűtjük, még pedig egyik végén erősiebben, mint a másikon, a gázokat pedig a 75 forró végtől a. kevésbé forró felé áramol-
