104290. lajstromszámú szabadalom • Szűrőrész csőkutakhoz

Megjelent 1932. évi szeptember hó 332-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104290. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Szűrőrész csőkntakhoz. Haffner Károly műszaki igazgató és Zsigmondy Dezső vezérigazgató Budapest. A bejelentés napja 1931. évi január hó 21-ike. A kutak, — tehát a csőkutak is az altalajban áramló vagy összegyülemlő vizekhez való hozzáíérhetést teszik lehetővé s ezzel a talajvizeknek kiemelésére 5 adnak módot rendesen kézi vagy gépi erővel hajtott szivattyúk útján. A csőkutakat tehát a víznek a környező talajból való gyűjtésére kell képessé tenni, ami a kútoső alsó, vízbe nyúló részének per-10 forációja útján történik, főképpen, hla a kúteső alsó vége dugóval van elzárva. A kútcső perforált, alsó részét, amelyet drótból készült szitaszővettel szoktak burkolni „szűrőrésznek" nevezzük. 15 E szűrőrésznek méreteiből, átmérőjétől, a szitaszövet megválasztásától stb. függ a kút vízbefogadó képessége, amelynek tehát olyannak kell lenni, hogy képes legyen a talaj által leadható maximális 20 vízmennyiséget könnyen azaz ellenállás nélkül átereszteni, illetve a kútba bejuttatni. A szitaszövetes szűrőknél, amint azt a gyakorlati tapasztalatok igazolják, igen L25 gyakori a szövet lyukaesainak betömő-A dése, beeementeződése avagy a vízből " idők folyamán kiváló vashydroxidból (vasrozsdából) származó ú. n. elokkerosodása. Mindezeknek a jelenségeknek eredménye 80 azután a kút vízbefogadó, illetve vízadó képességének részleges vagy teljes megszűnése. A találmány célja e hátrányok megszűntetése. 85 Mellékelt rajz a találmány szerinti kútnak egy kiviteli alakját tünteti fel ós természetes, hogy méretei és a használt anyag tetszés szerinti lehet, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Az 1. ábra a találmány szerinti szűrőrész- 40 szel ellátott kút hosszmetszetét és részben jnézietéit mutatja. A 2. ábra a szűrőrész keresztmetszete. A 3. ábra a szűrőrészt alkotó gyűrűk metszete nagyobbított léptékben. 45 Az (a) szívócsőnek vízbe sülyesztett részét körülzáró és hosszhiasítékokkal ellátott (b) csövét oly szűrőrész veszi körül, mely egymásba helyezett lefelé nyúló (c) peremmel és felfelé nyúló, kisebb átmé- 50 rőjű (cl) peremmel ellátott gyűrűkből áll, mely gyűrűk közötti szabad átfolyási keresztmetszet biztosítására a gyűrű belső felülete a külső perem alsó részén túlnyúló (e) bordákkal van ellátva, melyek- 55 nél fogva a szűrőrészt alkotó gyűrűk meghatározható (d) köz szabadon hagyásával egymáson fekszenek. A gyűrűk ily kiképzése mellett a kútcső felé vízszintes irányban áramló talaj- 60 víz a gyűrűk közötti térbe hatol, a gyűrűk felfelé nyúló (cl) peremébe ütközik és felemelkedvén a perem élén átfolyik és a hasított (e) csövön keresztül az (a) szívócsövet körülvevő (f) kútba jut. A víznek a pe- 65 remhez való ütközése és emelkedése folytán a víz azokat az igen finom homokszemcséket, amelyeket vízszintes irányban esetleg a kút felé mozgatott az ütközés után az emelkedő erő már képtelen tovább 70 szállítani, úgy, hogy ezek a kúton kívül maradnak, miáltal a szítaszövetet helyettesítő gyűrűs cső szabad keresztmetszetének elcementeződóse vagy elokkerosodása ki van zárva. 75