104282. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészlet

— 308 — Az ábrákból kivehető, hogy az (1, 2) fogópofáknak, továbbá a (8) kilincseknek, úgyszintén a (4) szárakon a (8) kilincsek­kel együttműködő éleknek munkafelületei 5 fűrészfogásúak, ami a mindenkori beállí­tást a lehető leghaMlyosabban biztosítja. A találmány szerinti mentőkészletnek legközelebb következő szerkezeti része a 6. és 7. ábrából látható kötélcsúsztató. 10 Ennek a (18) kötelet vezető két, (19) és (20) csigája közül az előbbi a (21) íix ten­gely kerül, az utóbbi csiga azonban a (22) hasítékban a (21) tengely felé elcsúsztat­ható (23) tengely körül forog. A (21) ten-15 gely egyúttal csuklótengelyét képezi a (24) kéziemeltyűnek, amely a másik ten­gely elcsúszását szabályozó (25) excentri­kus vagy egyéb vezérlő részt hord. A ten­gelyek két (26) fix lemezbe vannak 20 ágyazva. Ugyanezekbe van erősítve a (27) csapszeg is, amely befüggesztőhelyet képez a (28) jelzésű hevedemyereg, vagy láhkengyelszíj, esetleg egyéb, személy­hordó alkalmatosság számára. A leírt kö-25 télcsúsztató önzáró, amennyiben a (20) csiga, terhelés alatt, önműködőlég a (19) csigáihoz nyomul és fékezéssel megakadá­lyozza, hogy további viszonylagos csú­szás legyen a csigák körül hurkolódó (18) 30 kötél és a kötélcsúsztató között. A csúszás sebességét azután tetszőlegesen szabályoz­hatjuk a csigák széj jel-tolásával, amit. a (24) emeltyűnél fogva végzünk, még pedig félkézzel és kényelmesen, mert a kötél-35 csúsztatóhoz kapcsolódó (28) heveder ezt is lehetővé teszi, hogy leereszkedés köz­ben ülő helyzetben maradhassunk. A befejező rész a 3—5. ábrában feltünte­tett mentőkötélhordó hátiszekrény. A 40 (29) szekrénybe van ágyazva az elegendő hosszúságú mentőkötél felvételére szol­gáló (30) cséve, amelyet a (31) forgattyú­val, a (32, 33) kúpkerekek, a (34, 35) lánc­kerekek és a (36) végtelen lánc segélyével, 45 feltekercselő értelemben hajthatunk. A (35) lánckerék (37) agyában (5. ábra), a (38) gombnál fogva, eltolható és elforgat­ható a (39) tengely, amely egy (40) ten­gelykapcsolófelet hord. A másik, (41) 50 kapcsolófél fixen van a (30) csövére erő­sítve. Ha a két kapcsolói'elet széjjelhúzzuk, akkor a (30) cséve feltekercselőműve ki­oldódik és a cséve lazán forog. A (39) ten­gelynek záróállását közönséges s ezért a 55 rajzban fel sem tüntetett rugóval, o-ldó­állását pedig a (41) pecekkel biztosítjuk, amelyet a (37) agy (42) hasi tékából kihú­zunk és azután bajonettzárszerűleg elfor­gatunk. A (30) cséve laza, vagyis a mentő­kötelet szabadon utániaeresztő forgása 60 alatt lép működésibe a (43, 44) szalagfék, amelyet a (45) kar és (46) fogazott ív se­gélyével szabályozhatunk. A (29) szek­rényben a leírt teljes készlet elfér. Az új mentőkészlet működésmódja a kö- 65 vetkező: A mentés színhelyén először is a szegélyfogót alkalmas helyre beállítjuk és ott rögzítjük, amint ez a 8. ábrából is látható. Ha a tűzoltó stb., másokat akar lebocsátani, akkor a rögzített szegélyl'ogó 70 (11) csigáján veti át a (18) kötelet, vagy szükség szerint körülhurkolja azon és si­mán lebocsát ja a mindenkori terhet. Ha azután a tűzoltó maga is leereszkedni kí­ván, akkor a (18) kötél egyik végét be- 75 köti a szegélyfogóba, kilép a (13) lábken­gyelekre, beigazítj ci cl kötélcsúsiztatót és a (24) kéziemeltyűvel szabályozza a leeresz­kedés csúszósebességét, miközben még mindig valami terhet is hozhat magával. 80 A (28) hevedernyereg egyik vége, a rajzból kivehetőleg, a (29) szekrény (47) rolettájához lehet erősítve, mikor is a he­veder másik vége, csak úgy, mint a (18) kötél egyik vége is, a (29) szekrény kül- 85 sejére ér s ott kézzel megfogható és ki­húzható, anélkül, hogy a szekrényt le kel­lene ezért vennünk. Még egyszerűbb a do­log, ha a hevedernyereg egyik végét de­rékövvé, ill. a (48) derékövhöz csatlako- 90 zóvá képezzük ki, mikor az is könnyű fel­szerelés gyanánt lehet a tűzoltón stb.-n éis használatban az övvel egyetemben úgy­szólván kosár módjára tarthatja az em­bert. 95 Szabadalmi igények: 1. Szeigéilvfoigó falaikhoz, piárkányokhoiz, ab­liakfé!fákho'Z stb.-hez, mélyre jellemző, hogy az páronként egymással szembe­eső fogópofákból áll, aimik összeérő ha- 100 ránts záraiknál fogva, hariántirányban, toláméroeszerűleig eltolhatók és tetsző­leges távolságokban rögzíthetők egy­máshoz képest. 2. Az 1. igénypontban védett szegélyfogó 105 többes kiviteli alakja, amelyre jel­lemző, hogy két, illetve több szegély­fogöt, egymással szembeeső fogópofáik­nál fogva, a tolóirányra merőleges ér­telemben elfutó, illetve több távolság- 110 tartó rúd köt össze egymással. 3. A 2. igénypontban védett szegélyfogó kiviteli ialakja, amelyre jellemző, hogy legalább egy öisszekötőrúdon csiga, illetve egyéb forgószerv van. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom