104214. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső forgó antikatódával

Megjelent 1932. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRŐSlö SZABADALMI LEÍRÁS 104214. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Röntgencső forgó antikatódával. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég1

Eindhoven. Pótszabadalom a 96438. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi junius hó 23-ika. Hollandiai elsőbbsége 1929. augusztus hó 2-ika. 96438. számú törzsszabadalmunk oly röntgencsőr© vonatkozik, melynek olyan antikatóidája van, mely üzem közben forog, miután az antikat óda egy egészet ké-5 pez oly elektromotor armatúrájával, melynek szítátora a csövön kívül van. Eiz a szerkezet lehetővé teszi, hogy a cső terhelését erősen növeljük, miután a gyujtófoltnak az antikatóida felületén való szakadatlan 10 áthelyezése a beégés veszélyét nagy mértékben csökkenti. A találmány az előibb említett röntgencső oly javítására vonatkozik, melynek folytán ez a cső a kitűzött, oélniak, azaz 15 igen nagy terhelések alkalmazása számára még jobbain megfelel. Hia egy röntgencsövet rövid ideig terhelünk, úgy természetesen, erőisebb terhelést alkalmazhatunk, mint hosszabb üzem ese-20 tébien. Rövid ideig tartó erős terhelés után bizonyos ideig várni kell, amiig az antikatóda eléggé le nem hült arra, hogy újabb "terhelési periódus kezdődhessék. Hősugárzálson kívül ez a lehűlés azáltal is 25 végbemegy, hogy azok a részek, melyekre az antiklatóda erősítve van, a hőt vezetik és ezt a hőt a maguk részéről sugárzás vagy konvekció révén leadják. Miután forgó antikatódájú csövet erőseb-30 ben terhelhetünk, megfelelő terhelési időtartam esetiéiben az ilyen oső aintikatódájában nagyobb hőmennyiséget fejleszthetünk, mint azonos nagyságú, azonban helytálló anitikatódájú esőben Ennek kö-35 vetkezménye, hogy a lehűléshez szükséges időtartam hosszabbá válik. A jelen találmány céljia ezen leihüléisi időtartaim megrövidítése. A^ találmány értelmében olyan forgó antikatódájú röntgencsőben, amilyenre 40 törzsszahadalmunk vonatkozik, az antikatóda oly alkatrészhez képesít, mely az antikat ó dáival thenmikusan érintkezve az antikadódóban fejlesztett hőt elvezeti, viszonylag elállítható, úgy hogy a thermi- 45 kus érintkezés forgás közben megszakítható, állás közben pedig zárva tarthaitó. A hővezető kontaktusnak a forgó antikatóda és a tartórészek közöitt természetesein aránylag tökéletlennek kell maradnia, 50 miután ezen kontaktus minden javítása a súrlódás növekedésiét idézi élő. Állás köziben azonban ez a hátráaiy elesik. A jelen találmány segélyével elérjük azt, hogy a súrlódás forgás közben lehetőleg ki- 55 csiiny, az an.tikatóda állása közben pedig a mozgatható és a helytálló rész között igen jó hővezető kontaktust érhetünk el. Az antikatódának a hőt elvezető részhez képest való viszonylagos elállítása külön- 60 böző módon történhet, pl. a nehézségi erő vagy egy mágneses erő behatására és lehetséges oly módon is, hogy az ilieitő részt az antikaltóda felé és attól elmozgatjuk. Igen egyszerű megoldást kapunk azáltal, 65 ha az antikatódának tengelyirányban: kis játéka van, úgy hogy az antikatóda ebben az irányban elállítható és a hőt elvezető felülettel érintkezésbe hozható, vagy pedig attól eltávolítható. 70 Az előbbi történhet pl. azáltal, hogy a csövet megfordítjuk. Ekkor az egyik helyzetben az anitikatóda súlyának behatására a hőt elvezető részen nyugszik, az ellentétes helyzetben pedig az antikatódának 75 és ezen résznek thennikus érintkezési felületei egymástól eltávolodnak, úgy hogy az antikatóda ezen felületek közötti surló-