104209. lajstromszámú szabadalom • Cséplőgép

3!eg-jelent 1932. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104209. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Cséplőgép. Heinrich Lanz A.-G. cég- Mannheim. A bejelentés napja 1930. évi április hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 2-ika. Ismeretesek már kis kézi- és járgányos cséplőgépek, amelyeknél a dob, ill. a iúj­tatómű is külön vannak egy keretbe be­építve, míg a rázó e keretből szabadon ki-5 nyúlik, ill. szabad végén is támaszokon nyugszik. Nagy cséplőgépeknél ily szerke­zet a mag számára visszafutófenékkel és tisztítóművel nem jön tekintetbe. Ezeket a nagyobb cséplőgépeket összefüggő szek-10 rénnyel kell építeni, amelybe a cséplődob, rázószerkezet és tisztítóművek oly stabilan építhetők be, hogy a nagyobb teljesítmény folytán fellépő, jelentékenyen nagyobb erőknek ellenállni tudjanak. E csépiőgé-15 peket mindezideig úgy építették, hogy a cséplődob és a rázó egy szekrényben van­nak, amelyeknek oldalfai a mellső résztől a hátsó részig mintegy egyenlő magasak és a szekrény fedőlapja az oldalfalakkal 20 mereven van összekötve. E kivitelnél je­lentékeny nehézségek lépnek fel a gép összeállításánál és a szekrényben levő ré­szek ellenőrzésénél és javításánál, mert az összeállításnál, ha a dob mé'g nincs behe-25 lyezve, a csépdősizekrfány csak kéit vége fe­lől hozzáférhető, a kész gépnél pedig a rázó és az alatta fekvő részek csak a ki­ömlővég felől figyelhetők meg. Vala­mely javításnál tehát vagy a rázókat 30 kell kivenni, vagy pedig a rázó alatt levő részeket kell vagy a kiömlő vég felé ki­húzni vagy pedig alúlról kivenni. A találmány oly cséplőgépekre vonat kőzik, amelyeknél a dob, a rázó és a tisz-35 títóművek zárt szekrényben vannak be­építve. A találmány abban áll, hogy a szekrény a rázó körülbelüli hosszának és magasságának megfelelően osztott oly módon, hogy a felső rész könnyen levehető. Megjegyzendő, hogy a technika külön- 40 böző területem önmagában véve szokásos dolog szabadon fekvő, mozgó részeket, rá­juk borított fedőrésszel védeni. A talál­mány tárgyánál azonban nem közvetle­nül szabadon fekvő részek védelméről 45 van szó, hanem, mint már említettük, a meglevő zárt szekrényt először hossz­irányban osztjuk és a szekrény felső ré­szét levehető tetővel pótoljuk. A rajzon a találmány tárgyának egy 50 foganatosítási alakja van példaképen fel­tüntetve. Az 1. és 2. ábra a találmányszerinti csép­lőgép két nézete leemelt tetővel. Az 1. ábrán a tető felemelt helyzetben szaka- 55 dozott vonalakkal van feltüntetve. A 3. ábra a tetőt mutatja magában. (a) a cséplőgép alváza, (b) az oldalfa­lai, amelyek mintegy a (c) rázó magas­ságig érnek, (d) az oldalfalak a cséplőgép 60 hátsó végén, amelyben a dobtengely és a rázók hajtószerkezetének tengelye, stb. van ágyazva. A (b) és (d) oldalfalak ösz­szefüggő szekrényt alkotnak. A cséplő­gépet a (c) rázók oldalán és azok felett a 65 levehető (e, el) tető zárja el. Leemelt tető esetén a rázók feletti és azok oldalán levő tér szabad, úgy hogy az (a) és (b) közt elrendezett összes részek kényelme­sen beépíthetők. A levehető tető lehetővé 70 teszi azt is, hogy a cséplőgéphez könnyen hozzáférhetünk, ha üzemzavarok lép­nek fel. A tető csuklóspántok útján felcsapha tóan és könnyű előállítás céljából bádog- 75 ból készülhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom