104207. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem

Megjelent 1932. évi augusztus hó 1-én, MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104207. SZÁM. VII/Í. OSZTÁLY. Galvánelem. Domán Aladár v egyész Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 14-ike. A találmány akkumulátorként is használható galvánelem, miely töiitöttt álla,pótban, a kimerülés és anyagelhasználódás veszélye nélkül szállítható, k«rláit)lan ideiig 5 raktározható, az alkatrészek cserélhetők, az áramkör bekapcsolásához külön kapcsolóra nincsen szükség, tehát robbanásveszélyes helyeken is alkalmazható'. Több gallváimeletmi, egyetlen .teleppé egyesáítvel, 10 ráidiócélofcra jól használható, ímeílynielk feszültsége külön ellenállás nélkül változtatható. Különös előnye a billentés útján be-, illetve kikapcsolható ismert galvánelemekkel szemben, hogy az elektródákat 15 hordozó és az összes elektromos szerelvényeket magában egyesítő zárófej kicsavarása és fordított helyzetben való visszacsavarása után az elektródák az elektrolittal nem érintkezhetnek. 20 A mellékelt rajz a találmány négy példaképpen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra az e)lső megoldási alak fügtgólyes hosszmetszete és részben oldalnézete, A 25 2. ábra a második megoldási alak függélyes hosszmetszete. A 3. ábra a harmadik megoldási alak kisebb léptékű függélyes hosszmetszete. A 4. ábra a 3. ábrához tartozó fölülnézet. 30 Az 5. ábra az akkumulátorként is használható negyedik megoldási alak függélyes hosszmetszete. Az 1. ábrát ismertetve, az (1) elektroli-35 tot befogadó hengeralakú edény (2)-vel, a (2) edény szájnyílásába csavarolt, a (3, 4) elektródákat hordozó, szigetelőanyagból való zárófej (5)-el, az (5) zárófejben kiképezett áramcsatlakozási helyek (6, 7)-el, 40 az (5) zárófejre csavarolt, a galvánelem használaton kívüli helyzetében a (3, 4) elektródákat befogadó kupak (8)-al és annak szellőztető fúrata (8a)-val van jelölve. A (2, 8) részek az elektrolittal szemben semleges anyagból készülnek. 45 Az 1. ábrán látható helyzetben az (1) elektrolit a (3, 4) elektródákkal nem érintkezik, tehát nincsen áram. Ha a galvánelemet átforgagtjiuk, úgy, hagy a (2) edény fölül kerül, akkor az (1) elektrolit a (3, 4) 50 elektródákat ellepi és áram keletkezik; mely a (6, 7) kontaktusoknál elvezethető, pl. izzólámpa táplálására felhasználható. A csavarmenetes (5a, 5b) nyúlványok egymással pontosan egyenlő alakúak. A 55 szigetelőgyűrűk (9. 10, 11, 12)-vel vannak jelölve. Ha az 1. ábra szerinti galvánelemet szállítási, illetve használaton kívüli helyzetbe akarjuk hozni, úgy előbb a (S) kupa- 60 kot az (5) zárófejről lecsavarjuk, az (5) zárófejet a (2) edényből kicsavarjuk, átfordítva az (5b) nyúlványával a (2) edénybe és a (8) kupakot az (5) zárófej (5a) nyúlványára csavarjuk. A (3, 4) elektro- 65 dák átfordított (5) zárófejnél az elektrolittal nem érintkezhetnek. Olcsóbb kivitelnél a (8) kupak el is maradhat. A 2. ábrán látható megoldási alaknál a (8) kupak külső palástjában a (8b) mélye- 70 dések vannak kiképezve, melyek a rugalmas (13) hordozókengyel szabad végeit fogadják be. A (8) kupak belsejében a szivacs-szerű anyagból való (14) betét van elrendezve, mely átfordított (5) zárófejnél 75 az elektródákról netalán lecsöpögő elektrolit felszívására való. Az (5) zárófej központos (5c) nyúlványára a csőalakú (3x) elektróda (pl. szénéi ektroda) van tolva, mely a (3y) rézgyűrűvel van egye- 80 sítve. A katoda, pl. a szénelektroda fölé. kicserélhető, csőalakú depolarizátor (pl.