104176. lajstromszámú szabadalom • Hullámátvivő berendezés
Ezen pontok között fellépő feszültségek az anódaáramkőrben levő ama zavaró hatásnak felelnek meg, amely a rácsáramkörben nem lép fel. A torzítással most 5 már dolgozhatunk anélkül, hogy az alapvagy az eredeti átvitt hullámösszetevők zavaró befolyásolást szenvednének. Vizsgáljuk például a 4. és 4A. ábrát A 4. ábra visszacsatolásos erősítő berendelő zést szemléltet, amely egymás mögé kapcsolt három (la, lb) és (lc) léghijas edényt tartalmaz. Az (la) léghijas edény rács- és szálelektródájával a (4) bevezetési transzformátor szekunder tekercse 15 és a vele sorosan kapcsolt (15) ellenállás áll összeköttetésben, amely az (5) áramkört az erősítő készülékkel kapcsolja össze. A (15) ellenállás elegendő nagy, hogy az említett ellenállás impedanciá-20 ját és a sorosan kapcsolt transzformátor szekunder tekercsétől a primer tekercs felé való impedanciát gyakorlatilag tiszta (R ) ohmikus ellenállássá tegye. Az (lc) léghijas edény a (Z) terhelési 25 vagy munkaáramkörrel áll összeköttetésben ugyanúgy, mint a 3. ábrában feltüntetett (1) léghijas edény, valamint a 3E. ábrában feltüntetett (lc) léghijas edény esetében. Amint a 4A. ábrából világosan ki-30 tűnik, a (Z) impedancia a kiegyensúlyozott Wheatstone-híd kivezetési átlós útágát alkotja. A Wheatstone-híd arányosító ágai (R 0 , KR0 , KR) és (R). A híd visszacsatolási átlós áramút jában egymással soros fcapcso-35 lásban a (9) reteszelő kondenzátor, az (RA ) ellenállás és az (RT) ellenállás fekszik. Az említett áramkör párhuzamos összeköttetésben áll azzal az áramkörrel, amely a (9') reteszelő kondenzátort, az (x) ellen-40 állást, a (16) reteszelő kondenzátort és az ílb) léghijas edény anóda-klaitódla közötti áramút járnak (R0 1 ) ellenállását soros; kapcsolásban tartalmazza. Az elektródaközi áramot szolgáltató ama áramút admittan-45 ciája, amely a i(6b) telepen, a (7) fojtó csévén megy át és az (R0 I ) ellenálláshoz párhuzamosan van kapcsolva, az erősítendő frekvenciák szempontjából előnyösön elhanyagolhatóan kicsiny. Ugyanez áll 50 a (18) ellenállás admittanciája tekintetébein ils, amely a Wheaitstone-híd visszacsatolási átlós útágával párhuzamos összeköttetésben áll. Az (lc) léghijas edény rácselektródájához a sorosan kapcsolt (18) és 55 (x) ellenálláson át a (8c) telepből polarizáló feszültség jut. Ez a polarizáló feszültség ahelyett, hoigy csupán a (18) ellenálláson menne keresztül, az említett két ellenálláson halad át, miáltal a feszültséget az (lb) léghijas edénytől tovavezető 60-(lc) léighíjas edény rácsielektír ódája és szálelektródája közötti teljes impedancia olyan értékre növekedik, amely még a U8) ellenállás értékénél is nagyobb. A <9) és (9') reteszelő kondenzátorok megakadá- 65 lyozaáfc, hoigy a (6c) ainóditeleptől az (la) és (lc) léghijas edények rácsetcikibródáihoz, továbbá a (8a) és (8c), rács, polarizáló telepektől az (la) vagy (lc) léghijas edények rácselektródáihoz feszültség jusson. Az (5) 70 áramkörhöz párhuzamosan kapcsolt (19) ellenállás és a (4) transzformátornak a primer tekercstől a szekunder tekercs felé való impedanciája párhuzamos kapcsolásban az említett áramkör impedanciáját 75 megközelítőleg kiegyenlíti. A 4. ábrában feltüntertieltt áriamköriben az alap- vagy nem torzított hull'ájm reigemterálása a vcigső (lc) léghijas edénytől az első (la) léghijas edényhez nclm következik be, 80 ha az (x) ellenáillálsnak kellő értékest adunk, íigy hogy a hidáramkör visszacsatolási átlós útága mentén alap- vagy torzításmentes feszültség nem lép fel. Kimutatható, hogy (x)-nek az előző levezetésekből 85 kapott értéke akkor is megmarad, ha a 3C. ábrában feltüntetett áramkörbe az (RA) és (Rt ) ellenállásokat, valamint az (la) és (lb) léghijas edényeket iktatjuk. Az utolsó fokozatba bevezetett torzítás 90 azonban csökken, amint az a 4A. ábra következő vizsgálatából kitűnik. Tegyük fel, hogy az utolsó léghíjias edény anóda-áramkörében működő torzítási feszültség értéke az utolsó léghijas 95 edényben bekövetkező regenerálás folytán való csökkenés után [A0 G> amint azt a 3. ábrában feltüntetett léghijas edény esetében kimutattuk, azonban mindama csökkenések előtt, amelyek az utolsó léghijas 100 edénytől az első léghijas edényhez való visszacsatolás következtében bekövetkeznek, amint azt a következőkben ismertetjük. Az utolsó léghijas edényben keletkezett torzítás következményeképen az 105 első léghijas edény rácselektródájához bizonyos (V0 ) torzítási feszültség jut és ez a feszültség ((AiV0 ) hajtó feszültséget idéz elő, mely a második léghijas edény anódája és katódája közötti kisülési áram- 110 útban a (jxt V0 ) áramfejlesztő gyanánt ábrázolható. Ily módon az utolsó léghijas edény rácselektródája (tV„l feszültséget kap és az (u0 tV0 ) hajtó torzítási feszültséget eriedtményez, amely a véigső léghíjaisi 115 edény anódája és katódája közötti áramúiban a (íJt-tV,,) áramfejlesztő gyanánt ábrázolható. Ezen kifejezéisiekben (t) a csövek
