104176. lajstromszámú szabadalom • Hullámátvivő berendezés
— 5 — utóbb említett két pont között fellépő azon összetevő feszültség-különbségek algebrai összege, amelyeket az egyedül ható egyes elektromotoros erők létesítenének. 5 Csupán az (E) feszültség folytán a rácselektródáitól a szálelektróda felé (Vi) feszültség keletkezik, amelynek értéke: ^ + K V, = 1 + K [R0 + Rj K E BJ + * + yrp K [E. + RJ Ha csupán a ([aV) feszültség működik, 10 akkor a rácselektródától a szálelektróda felé a (Vs) feszültség keletkezik, melynek értéke: R»1 V2 = R0 1 + x 1 + K R0 + R v-Y vagy ha 15 Pi = K 1 + R0 1 1 + K . R0 + R Rol Rd + 20 K n x + R0 1 akkor V2 = _ ^V Az egymásra rétegezés elve szerint: = V, + V2 = Vi _ ^V Vi V V V 1 ben, most is fennállanak a következő egyenletek: 45 V. h [(A0 - (i-YoJ [/.V0 = p-1 [(A0 -1 + p.0 P-V0 = P-V.] p.0 - [ÍV, = T 1 + nPi Vagyis a ráoselektróda áramkörben fellépő feszültség [és ennek folytán a (Z) kivezetési impedanciában folyó áram] 25 lecsökken arról az értékről, amelyet akkor venne fel, ha regenerálás nem volna és az impedancia viszonyok az -—; — 1 + tényező mellett azonosak volnának. Nyilvánvaló már most, hogy a léghíjas edény-30 ben keletkezett bármely torzítás (például módosítás eredménye) szintén ugyanazon tényezővel csökken. Tegyük már most vizsgálat tárgyává a 3B. ábrában feltüntetett áramkört. A lég-85 híjas edényben keletkező bármely primer torzítási feszültséget jelöljük az anóda áramkör (fjt.0) hajtó feszültségével. A rács-és szálelektroda közötti feszültségesés, amely a léghíjas edényben keletkező torzí-40 tás következtében jön létre, legyen (V0 ), Ez a feszültségesés az anódaáramkörben a rajzon feltüntetett polaritásai ([AV0 ) hajtófeszültséget hozza létre. Mint az előzők+ K-Px Azaz, a végső, illetve eredő hajtó torzí- 50 tási feszültség az anódaáramkörben -—j ^-tényezővel csökken arról az érték -1 + H-Pi ről, amelyet regenerálás, vagyis ismételt rezgéskeltés nélkül felvett volna. Megjegyezzük, hogy az áramkör alkat- 55 elemeinek elrendezése következtében, ha feltesszük, hogy a (Z) impedanciával soros kapcsolásban áramfejlesztő van, az x + R0 1 útágban áram nem folyik. Ezen körülmény folytán az erősítő készülék (2j) 60 impedanciájának értéke a terhelési vagy munkaáramkör felől tekintve, azonos: azzal az impedanciával, amelyet ismételt rezgéskeltés nélkül felvenne és a mellékáramkörbe kapcsolt x + R0 1 ellenállástól 65 független. Visszatérve már most az áramkör teljesítmény növekedésének vizsgálására, a visszacsatolási hatás folytán való teljesítmény növelés a léghíjas edények és az 70 energia változásai mellett állandó marad. Ha a léghíjas edény (JJ.) tényezője bármely oknál fogva csökken, ami az energiatöbbletet is csökkentené, a ráoselektróda tényleges feszültsége növekedik. Azonos 75 módon, az (R„) ellenállás változásai mellett is az említett tényezők állandók maradnak. A 3B. ábrában feltüntetett (A) éls (B) görbéknél az abszcissza tengelyre a teljesítményt wattokban és a teljes fe- 80 szültsiég-nyereisióget az O pont fölött az oirdinátára vittüik fel. Az ábrálkbain a (C) és (D) görbéknél az abszcisszám a teljesítményt wattokban és az átviteli egységeket az alapvonal alatt az O ponttól kiin- 85 duliva vittük fel. Az (A) görbe az energiatöbblet regenerálás, illetve ismételt rezgéskeltés nélkül, míg a, (B) görbe az energiatöbbletet ismételt rezgéskeltés mellett tünteti fel. A (C) görbe a második har- 90 monikuist ismételt rezgéskeltés nélkül, míg a (D) görbe a második harmonikust ismételt rezgéskeltés esetén szemlélteti. A 3D. ábrában feltüntetett (A, B, C) ós (D) görbéiket kísérleti adatok alapján raj- 95 zoltuk feil. Eziek a görbék aat mutatják, hogy aiz erősítő készülék terhelési kapa-104176
