104152. lajstromszámú szabadalom • Acélötvözet nagy rovátkolási szívósságú reveállóságú tárgyak számára

Megjelent 1932. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEIRAS 104152. SZÁM. — XH/d. OSZTÁLY. Acélötvözet nagy rovátkolási szívósságú és reveállóságú tárgyak számára. Dr. Schifíier József Hermann mérnök Düsseldorf. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 13-ika. Oly acélakból való csövek kihengerlésénél, amelyek alumíniummal és krómmal vannak ötvözve és egyebek között magas hőmérsékleteknél való reveállósággal, 5 jó megmunkálhatósággal és meleg állapotban magas nyúlási határral tűnnek ki, a hengerlési hőmérsékleteket meghatározott határok alatt kell tartani, ha ezeket az ötvözeteket oly tárgyaik előállítására 10 akarják használni, amelyeknél nagy rovátkolási szívósságra van szükség, amilyenek pl. gőzkazánok túlhevítocsövei, amelyeknél a rovátkolási szívósságnak bizonyos törvényes előírásoknak, pl. a ka-15 rimázó próbának kell eleget tennie. „ReveálIóság"-on az acéloknak azt a tulajdonságát értjük, amellyel azok levegőnek és gázoknak magasabb hőmérsékleteknél (kb. 550°-tól felfelé) ellenállnak. A 20 reveállóság mértékegysége a négyzetméterenkint és óránkint való súlyveszteség. „Rovátkolási szívósság" az a szívósság, amelyet az u. n. rovátkolási ütőpróbával, azaz rovátkával ellátott próbadarabon 25 Végzett ütéssel állapítunk meg. A vizsgáló eljárás, illetve művelet jellemzője abban áll, hogy a rovátkával ellátott próbadarabot egy ütéssel széttörjük. A „rovátkolási szívósság" és a „kari-30 mázó próba" között az az összefüggés, hogy csekély rovátkolási szívósság mellett a karimázó próba nem sikerül, mert a nagy igénybevétel folytán a cső a karimázásnál elreped. 35 Azt találtuk már most, hogy azon hőmérsékletkörzet, amelyen belül a kihengerlésnek meg kell történnie, nincs korlátozva, ha az alumíniumnak egy részét sziliciummal helyettesítjük. Ezt a hatást elérjük anélkül, hogy a reveállóság ked- 40 vez őt lenül bef oly ásol tatnék. Az említett célra különösen alkalmasnak az oly acélt találtuk, amely kb. 5% króm- és 0.5—1.5% alumíniumtartalom mellett kb. 0.5—2.5% sziliciumot tartal- 45 rnaz, így pl. 0.05% szén-, 5.5% króm-, 0.92% szilícium- és 0.74% aluminiumtartalmú szénacélnak jó reveállóság mellett a következő szilárdsági sajátságai vannak: 20°-nál 50 törési határ 46.1 kg/mm2 nyúlási határ 26.2 kg/mm2 nyúlás 33.4% összehúzódás 68.7% rovátkolási szívósság 17.7 mkg/cm2

a 55 10X5 mm ütőkeresztmetszetű kis próbán. Míg oly acélnak, amely kb. 5—6%' krómot és 1—2% alumíniumot tartalmaz és 800°-nál van kovácsolva, rovátkolási szívóssága 20.4 mkig/cm2

és ugyanannak az 60 acélnak, ha azt 1000°-nál kovácsoljuk, csak 3 mkg/om2

rovátkolási szívóssága van, addig a Cr—A1—Si-acélnaík az alacsony kovácsolás! hőmérsékletnél való kezelés után rovátkolási szívóssága 17.7, 65 a magasabb kováosolási hőmérsékletnél rovátkolási szívóssága pedig 16.2—ACr— —Al-acélnál a rovátkolási szívósság csökkenése eszerint kb. 17.4, a Cr—A1—Siacélnál ellenben a rovátkolási szívósság 70 lényegesen nem csökken. Először sikerült tehát csekély aluminiummennyiségek hozzáadásával, csekély mennyiségű króm és szilieium egyidejű jelenléte mellett, ferrites-perlites reveálló 75 ötvözeteket előállítani, amelyeknek kitűnő szilárdsági tulajdonságaik vannak. Ezeket az ötvözeteket anélkül, hogy a ro-