104150. lajstromszámú szabadalom • Lövedék játékfegyverekhez

Megjelent 1932. évi julius hó 15-én. MA6YAB KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104150. SZÁM. — Vl/d. OSZTÁLY. Lövedék játékfegyverekhez. Meissner József mérnök Burbach és Merlich Ágost gyáros Beyenburg. A bejelentés napja 1931. évi jannár hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi január hó 27-ike. A találmány lövedék úgynevezett ri&sztópisztolyokhoz hasonló játékfegyve­rekhez, amelyeknél a lövedéket rúgóval terhelt lökőrúd gyújtja meg. 5 Az ilyen játékfegyver ekhez Való eddigi J övedékeknek csupán durranó hatása van. Ezzel szemben a találmány oly lövedék, amellyel világítógolyó- vagy hasonló, tüzijátékszerű hatásokat lehet elérni, 0 amely emellett azonban csak játékifegyve­rekhez használható és semmiféle kemény, esetleges sérüléseket előidéző részei nin­csenek. A lövedéknek a találmány szerint vilá-5 gító- vagy tüzijátékmasszával töltött töl­ténye van, amelynek hüvelye a töltéssel együtt a lövésnél a játékfegyver csőnyí­lásából mechanikai úton kilöketik. A töl­tény emellett célszerűen átlyukasztott fe­(0 nekű hüvelyből áll, amelynek belsejében a fenéklyuk előtt egy gyujtólemezke van, amely a tulajdonfeépeni tüzijáitéktöltéssel lassan égő gyujtómassza révén van össze­köttetésben. 15 A rajz a találmány példaképeni foga­natosítási alakját mutatja metszetben, nevezetesen a játékfegyver csövének mellső végét, a cső nyílásába beillesztett tölténnyel. Í0 A játékfegyver (a) csöve szabad végén kifelé ki van bővítve, miáltal a (b) váll képződik, amelynek a cső 'nyílásába he­lyezett töltény nekitámaszkodik. Ez a töl­tény a találmány szerint a (d) külső ké­lő regpapírhüvelyből •— amelynek feneké­ben az (f) középfurat van — és a hüvely­ben elrendezett töltésből áll. A töltés a (d) hüvely fenekére felfekvő' (g) gyujtó­lemezkéböl, ehhez csatlakozó esészealakú (h) gyujtóelegyből és ebben lévő (i) vilá- 40 gító- vagy tüzijátékelegyből áll. A (h) gyujtóelegy előnyösen salétrom, szón és valamely kötőanyag (pl. dextrin, gummi arabikuim vagy hasonló) keverékéből áll­hat, míg az (i) elegy a valamely a tűzi- 45 j áték te oh n i kába n használatos elegykeve­rékből áll és mely vagy — amint a rajzon látható — a (d) hüvelybe be van dön­gölve vagy világítógolyók alakjában be van ragasztva. 50 A tölténynek a fegyverből mechanikai úton való kilökését a fegyver (a) esövé­ben vezetett és a (c) rúgóval terhelt (k) lökőrúd végzi, amelynek szabad végén az (m) lemez és az ezen elrendezett (n) hegy 55 van. A fegyver működése a következő: Ha — amint a rajzon látható — a (k) lökőrúdnak kézzel vagy valamely ismert berendezés segélyével önműködően való visszahúzásával a (c) rúgó meg van fe- 60 szítve és a cső torkolatába a (b) vállig töltény van behelyezve, akkor a (k) lökő­rúd elreteszelósének megoldásánál e (k) rudat a (c) rúgó ütésszerűen előre moz­gatja. Emellett először is a (k) rúd (n) 65 hegye, a (d) töltényhüvely (f) fenék­találja és azt meggyújtja. Egyidejűleg a lyukán keresztül, a (g) gyujtólemezkét (k) rúd (m) lemezének a (d) töltény­hüvely fenekére való ütődése által a töl- 70 tény a csőből kilöketik. A kilökés alatt elsősorban a (h) gyujtóelegy gyullad meg, amely viszont azután az (i) világító-vagy szikraelegyet gyújtja meg és végül ezt a töltényhüvelyből kilöki. 75 Önként értetődik, hogy a találmány nincsen a rajzon feltüntetett és a fenteb­biekben leírt példára korlátozva, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom