104145. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

— 155 — esik és pedig az egyik (A) mérési hely a (OE) egyenesen a (0) ponttól 1 km. távolságra, a másik (B) mérési hely pedig a (OC) egyenesen a (0) ponttól ugyancsak 5 1 km. távolságra esik. A megfigyelőt a (OC) egyenessel párhuzamos irányba (A) ponttól pl. 3 km. távolságra (G) pontba küldjük ki. A mérés most a következőképen történik: Először megállapítjuk (A) 10 pontból (E) pontnak távolságát, a (G) megfigyelő bemondásai alapján, úgy amint azt a 6. ábra szerinti magyarázatnál előadtuk. Tehát a műszert felállítjuk (A) pontban, az (a) alaprúd (AG) egyenesbe 15 esik és az (AG) 3 km. távolságnak megfelelően az alaprudon 30 cm-re állítjuk be a (jl) párhuzamos-mutatót a megfigyelő által bemondott szögre, azután beirányítjuk a távolságmutatóval (A) 20 pontból (E) pontot és ahol a távolságmutató és párhuzamosmutató metszi egymást, ott leolvassuk a keresett pont távolságát. a távolságmutatón. Most (B) pontból akarjuk ugyancsak 25 megállapítani a távolságot. E célból a műszerre az (a) alaprud (O) pontjánál egy úgynevezett (al) pótalaprudat szerelünk, mely az (a) alaprűdhoz képest tetszésszerinti szöggel elforgatható. A műszerrel 30 (B) pontban állunk fel és az (a) aliaprudat a (BC) egyenes, az (al) pótalaprudat pedig a (B) egyenes irányába állítjuk. Az (al) pötalaprudon a (jl) pótpárhuzamosmuitatót arra a beosztásra állítjuk, mely megfelel 35 a (BG) megfigyelőtávolság tört részének. Minthogy a (BG) egyenesnek a (BC) vonalon való vetülete pontosan 2 km., igy ha a 2 km-nek megfelelő 20 cm. távolságot a (BC) vonal irányába eső (a) alaprudról 40 visszavetítjük a (BG) egyenesre, a levetített pont megadja a (BG) egyenesen azt a pontot, ahova a pótpárhuzamosmuitatót kell állítani. Ebből a pontból a pótalap pőtpárhuzamosmutatóját beállítjuk a meg-45 figyelő által bemondott szögre, vagyis beállítjuk az (EG) iránnyal párhuzamos helyzetbe és azután a (B) pontból a távolságmutatóval beirányítjuk az (E) pontot és ahol a távolságmutató metszi a pár-50 huzamosmutatót, ott az (El) metszéspontban leolvashatjuk a távolságmutatón a keresett pont távolságát. Hasonló módon számtalan mérési helyről is megállapíthatjuk a távolságot, ha legalább egy mé-55 rési helyről a többi mérési hely távolságát és irányát ismerjük. A 9. ábrán a 8. ábrához hasonló eset van feltételezve, azzal az eltéréssel, hogy a (B) mérési helyről az (E) keresett pont. nem látható. Ez esetben először az (A) 60 pontból a már ismertetett módon megállapítjuk az (E) pont távolságát a (G) pontban levő megfigyelő segélyével, azután felállunk a műszerrel (B) mérési helyen, de most előzőleg a műszerre két 65 (al), illetve (a2) pótalaprudat szerelünk. Az egyik (al) pótalaprudat (BG) egyenes irányába állítjuk és rajta a 8. ábránál már ismertetett módon beállítjuk a (jl) pótpárhuzamosmutatót, amelynek helyze- 70 tét úgy kapjuk meg, hogy a (BC) egyenesre mért 20 cm-t rávetítjük a (BG) egyenesre. A pótpárhuzamosmutátóval beállítjuk a (G) pontban levő megfigyelő által bemondott szöget, vagyis a pót- 75 párhuzamosmutatót a (GE) egyenessel párhuzamos helyzetbe állítjuk. Minthogy a (B) pontból (E) pontot nem tudjuk beirányítani, a második (a2) pótalaprudat a (BA) egyenes irányába állítjuk, vagyis 80 most az (A) pontot tekintjük megfigyelő pontnak. Hogy a (BA) vonal irányában levő pótalaprudon a (jl) pótpárhuzamosmutatót a (BA) távolságnak megfelelő helyzetbe állíthassuk, a (BC) vonalon (B) 85 ponttól balra felmérünk 10 cm-t, mely megfelel 1 km. távolság tört részének. Az (A) pont t. i. a (BC) egyenesre vetítve (B) ponttól 1 km-re fekszik. Ha ezt a 10 cm-t visszavetítjük a (BA) egyenesre, úgy 90 megkapjuk a (jl) párhuzamosmutató helyét. Ezen a helyen a (jl) párhuzamosmutatót ráállítjuk az (A) pontban levő megfigyelő által bemondott szögre, vagyis a (1) mutatót párhuzamos helyzetbe állít- 95 juk az (AE) egyenessel és ahol a két (jl) mutató metszi egymást, arra az (El) pontra állítjuk rá a műszer (j) távolságmutatóját, melyen azután leolvashatjuk a kereset távolságot és az irányt megállapít- 100 hatjuk. Ha a műszerrel a keresett pont magasságát is meg akarjuk mérni, akkor a (j) távolságmutatót az (a) alaprudról leszereljük és helyére a 4. ábrán látható mu- 105 látórendszert erősítjük. A mérés egyébként a megfigyelők bemondásai alapján ugyanúgy történik, mint a már leírt esettekben és a keresett magasságot úgy kapjuk, hogy a (j) távolságmutatón a (j3) 110 magasságmérő rudacskát 9,rr8. h beosztásra csúsztatjuk, mely a keresett pont távolságát mutatja és akkor ott, ahol a (j3) rudacska metszi a (j) távolságmutatót, a (j3) rúdon leolvashatjuk a keresett magassá- 115 got. Ha a mozgó pont sebességét is mérni akarjuk, illetve beirányzásnál megközelí-