104145. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

Megjelent 1932 . évi ju lius hó 154-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104145. SZÁM. — VJI/f. OSZTÁLY. Távolságmérő. Gyulai György oki. gyógyszerész Pesterzsébet. A bejelentés napja 1931. évi január hó 10-ike. A találmány oly műszer, mellyel hely­hen álló, vagy mozgó testeknek egy alapul választott ponttól mért távolságát és ma­gasságát, továbbá mozgó testeknél a moz­gás sebességét, valamint a haladás irá­nyát és magát a célt is meg lehet hatá­rozni még akkor is, ha a mérési helyről a célt nem lehet megfigyelni. Továbbá meg lehet határozni vele, hogy a mozgó tárgy 5—10—20 stb. másodperc múlva hol lesz és ezt a távolságot is egyidejűleg le­het mérni. A csatolt rajz 1. ábrája a távolságmérő távlati képét mutatja, a 2. ábra a műszer távolság, illetve párhu­zamos mutatójának felülnézete, a 3. ábra a távolság, illetve párhuzamos mutató oldalnézete, a 4. ábra a magasságméréshez használt segédmutató távlati képe, az 5. ábra a sebességméréshez használt se­gédmntató felülnézete, a 6. ábra a távolságmérés vázlatos sémája oly esetben, midőn a mérés helyéről lát­ható a mérendő pont, a 7. ábra a távolságmérés vázlatos sémája oly esetben, midőn a mérés helyéről nem látható a mérendő pont, a 8. ábra a távolságmérés vázlatos sémája oly esetben, midőn egy megfigyelő segé­lyével két különböző helyről akarjuk meg­állapítani a keresett pont távolságát, a. 9. ábra a távolságmérés vázlatos sé­mája oly esetben, midőn egy megfigyelő segélyével két különböző helyről akarjuk megállapítani a keresett pont távolságát, de az egyik helyről a pont nem irányít­ható be, a 10. ábra pedig a sebességmérés vázlatos 40 rajza. A műszieír a jobbról balra és balról joibbra haladó centiméter és milliméter beosztással ellátott (a) aiapmdból áll, mely a (b) ágyazásban elforgatható (c) 45 karra van felfektetve és a klar végében ágyazott d) tengely körül a kanhoz ké­pesít fölfelé forgatható. Ez alaprúdhoz az (f)"váz varn erősítve, mely fölött a (g) alátámasztó ív helyezkedik el. A Cg) ív 50 két vége csuklósan az alaprúdhoz van erősítve, középső része pedig az (f) váz. csavarmenetes furatán áthatoló (h) csa­varorsóra támaszkodik, mely orsónak föl­lieesavarájsávíal a (g) ív síkja a vízszintes 55 síkihoz képest különböző szöggel elforgat­ható. Az (a) rúd egyik végpontjain lievő (o) beosztásra, a középpontjául áthaladó -tengely körül forgatható (i) korong van helyezve, mely levehető módon a, rúdhoz 60 van erősítve. E korongon a milliméter és centiméter beosztással ellátót és a rajzon fel nem tünteitieitlt távcsővel felszerelt (j) távolságmutaitórúd van olymódon ágyajz­vta, hogy a rúd a (k) tengely körül, egyik 65 vagy másik irányban ráiforgathiaitó a ko­rong síkjára, vagy pedig azzal tetszés­szerinti szöget zárhat be. Az (a) alap­rúdra az (1) csúszka Van ráhúzva, mely az (i) koronggal teljesen azonos szeirke- 70 zetű (il) forgatható korongot hord. E ko­rongon a milliméter és centiméter beosiz­tásos, de távcső nélküli (j.t) párhuzaimos­mutaitó van forgathatóan ágyazva. A műszerhez különböző tartalék-alkat- 75 részek tartoznak, melyek ugyan a mű­szertől külön állanak, de 'arra bizonyos mérésieknél rásaerelhetők, vagy pedig kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom